Az állam beszáll az Erstébe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLezárultak az egyeztetések, a magyar állam 15 százalékos tulajdonrészt vásárol az osztrák Erste magyarországi leánybankjában – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A főbb kérdésekben, mindenekelőtt a vételárban már megegyeztek, ám ezt Varga még nem közölte. Csak annyit mondott, hogy ugyanannyit fizetnek, mint az Erste Bank Hungary Zrt.-ben szintén 15 százalékot vásárló EBRD, amelynek igazgatósága tegnap hagyta jóvá a beszállást.
Mindenesetre abból, hogy Varga közölte, a tranzakció miatt nem kell módosítani a költségvetési törvényt, mivel a vételárhoz szükséges fedezetet a büdzsében már elkülönítették, az adófizetők maximum 15 milliárd forintjába kerülhet a pakett. Mivel a magyar Erste saját tőkéje 2015 végén 160 milliárd volt, ez azt jelentené, hogy a kormány a könyv szerinti értéknél kevesebbet fizetne. A vételéről a megállapodást május végén, június elején írhatják alá. Addig is a kormány folyamatosan konzultál ez ügyben az Európai Bizottsággal.
A Világgazdaság kérdésére a nemzetgazdasági miniszter elmondta, bár korábban szó volt arról, hogy tőkeemelés révén lesznek tulajdonosok, ez végül lekerült a napirendről, így a kormány és az EBRD is a meglévő részvényekből vásárol. Papírjait a két új tulajdonos a megállapodás aláírását követően három-négy hónapon belül kapja meg. Hogy mi tart ennyi ideig, az rejtély.
Az a cél vezette a kormányt, hogy a gazdasági növekedés érdekében megerősödjön a bankrendszer, fennmaradjon a hitelezés, s ehhez a bankoknak stabil eszközei legyenek – indokolta Varga, miért írták alá a szándéknyilatkozatot 2015 februárjában a 15 százalékos Erste-részesedés megvásárlásáról. A magyar állam teljesítette azt a tranzakció feltételéül szabott vállalását, hogy csökkenti a bankszektor terheit. A különadó az idén mérséklődött, s jövőre a kulcs még kisebb lesz. Azt Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nem tudta megmondani, hol tart az Erste a maga részével, miszerint 550 millió euróval növelik a köztisztviselők, az energiaszektor, valamint a mezőgazdaság hitelezését. De szerinte a tegnap közzétett számokból arra lehet következtetni, hogy a bank jól halad a vállalásai teljesítésével.
Az is az Erste-megállapodás része volt, hogy a kormány három éven belül, azaz legkésőbb 2018 februárjáig eladja az MKB Bankban, a Budapest Bankban (BB) és az OTP Bankban lévő tulajdonrészét. Az OTP-ből már kiszállt, az MKB vevőit pedig az azt szanáló Magyar Nemzeti Bank kiválasztotta, a tranzakciót június végéig üthetik nyélbe, s a BB-t is még az idén szeretnék eladni – közölte Varga. Ez azonban nem lesz könnyű, már ha az állam nem akar nagyot bukni az ügyleten. Hiszen az általa kifizetett 700 millió dollár nagyjából a duplája a BB könyv szerinti értékének, s piaci szakértők szerint még optimális esetben sem fizethet senki többet 500 milliónál.
Állami bankvásárlás esetére
További bankvásárlásokat nem tervez a kormány. Az azonban nem zárható ki, hogy ha lesz olyan megkeresés, mint az MKB Bank és a Budapest Bank esetében, akkor megfontolják a vételt – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyi salátatörvényből ellenben arra lehet következtetni, hogy a bankvétel lehetőségével azért foglalkozik a kormány. Annak elfogadását javasolják ugyanis, hogy bankot csak akkor vehessen az állam ezentúl, ha a „piaci magánbefektető elve érvényesül”, középtávú üzleti terve ezt alátámasztja, és van jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat.
