Szankciók ide vagy oda: a brazil bíró nem hátrál meg Bolsonaro ügyében

A brazíliai legfelsőbb bíróságon zajló, Jair Bolsonaro elleni per nemzetközi konfliktussá kezd válni. A volt brazil elnököt azzal vádolják, hogy 2022-es választási veresége után közeli köre segítségével puccsra készült, hogy hatalomban maradhasson. A bűnügyi vizsgálatot vezető bíró, Alexandre de Moraes ellen az Egyesült Államok immár másodszor is szankciókat vetett ki, ezúttal a Magnyickij-törvény alapján.

Az amerikai vezetés szerint Moraes a „demokratikus ellenzék üldözésére” használja hivatalát, ezért vízummegvonással és vagyoni eszközeinek befagyasztásával sújtotta. Pénteken azonban a bíró egy élőben közvetített tárgyaláson kijelentette: „nem veszek tudomást a rám kirótt szankciókról, és folytatom a munkámat.”

Boszorkányüldözés Jair Bolsonaro ellen?

A feszültséget tovább fokozza, hogy Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan is támadta Moraest, azzal vádolva, hogy nemcsak Bolsonarót és más jobboldali szereplőket, de amerikai újságírókat, hírportálokat és cégeket is célba vesz. Washington retorziói azonban nem korlátozódnak a bíróság tagjára: augusztus 6-tól 50 százalékos büntetővámot vetettek ki a brazil áruk túlnyomó többségére is.

Bár egy brazil igazságügyi tisztviselő szerint Moraesnek nincs vagyona az Egyesült Államokban, a döntés politikai súlya mégis jelentős. A bíró kijelentette: „a legfelsőbb bíróság teljességgel hajlíthatatlan a nemzeti szuverenitás védelmében és a demokrácia elleni elkötelezettségében.”

A Lula da Silva elnök által vezetett brazil kormány eddig nem kommentálta hivatalosan a szankciókat, de a politikai és gazdasági válaszlépések lehetősége máris megjelent a helyi közbeszédben. A Bolsonaro elleni per a következő hónapokban tovább élezheti a brazil–amerikai kapcsolatokat – és belpolitikai fronton is komoly következményekkel járhat.