Az EU-nak irgalmatlanul kellemetlen összehasonlítást tesz a mesterséges intelligenciáról a nagy amerikai lap

Újabb mérföldkövön van túl a Wall Street, és immár bizonyos, hogy a ChatGPT 2022. novemberi megjelenése óta eltelt időszakban nem csak fellángolás volt a mesterséges intelligencia iránt fellobbant szerelem: a világ megérkezett a MI korszakába. 

A bizonyíték: a világ vezető tőzsdéi nemcsak egyszerűen elfogadják az egyre felfoghatatlanabb mértékű beruházásokat a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, hanem olyan mértékben díjazzák, hogy az e területen élen járó vállalatok soha nem látott méretűre nőnek.

A friss fejlemény: az MI-csipeket gyártó Nvidia után a Microsoft is elérte a 4000 milliárd dolláros értéket részvényára alapján, miután a vállalat nemcsak kiváló eredményekről számolt be, de azt is közölte, hogy a MI-fejlesztésekre költött amúgy is bődületes összeget tovább növeli, hogy lépést tudjon tartani a kereslettel.

Négy amerikai technológiai óriás – az Alphabethez tartozó Google, a Microsoft, az Amazon és a  Meta – 2025-ben várhatóan mintegy 400 milliárd dollárt költenek MI-infrastruktúrára – összegez a The Wall Street Journal. 

Itt jön háttérként az európaiak számára duplán is nagyon kellemetlen összehasonlítás a tekintélyes New York-i világlap cikkében. Úgy alázzák le az európai költést a világtechnológia fejlődését hajtó mesterséges intelligenciára, hogy a mértékét meg sem említik. A négy amerikai cég MI-költése

– írja a lap. (Mégpedig azzal a háttérben, hogy az uniós katonai költekezés igen jelentősen növekedett tavaly.)

Mesterségesintelligencia-beruházások Amerikában: annyi pénz kell rá, hogy szinte nincs is annyi

A Morgan Stanley előrejelzése szerint 2025 és 2028 között 2900 milliárd dollárra rúg majd a költés csipekre, szerverekre és adatközpont-infrasruktúrára. Ezek a beruházások a bank szerint idén és jövőre az Egyesült Államok teljes belföldi össztermékének 0,5 százalékát teszik ki idén és jövőre. Ennyi pénzt összeszedni sem lesz könnyű.

Ezek nem öncélú beruházások, jelentősen emelik az amúgy is hatalmas amerikai technológai vállalatok proftját és még feljebb tornássza a részvényeik árát. A piac úgy tekinti, hogy megéri beruházni, pedig a nagy vállalati kiadásokat gyakran nem nézik jó szemmel a befektetők.

Az Nvidia részvényeinek árfolyama idén több mint 28 százalékot emelkedett, és ezzel világelsőként a cég tőkéjének tőzsdei értéke átlépte a 4000 milliárd dollárt. A héten a Microsoft is átlépte ezt a határt, a „2000 milliárdosok klubjában” pedig a Meta csatlakozhat jó eséllyel a Google-hoz és az Amazonhoz.

Árgus szemekkel figyelik a tőzsdei befektetők az MI-híreket az óceán túloldalán

Miközben a technológiai óriások tízmilliárdjával szórják a dollárt a mesterséges intelligencia fejlesztésére, az eredményeik vagy elmaradásaik ezen a téren jelentősen befolyásolják a részvényeik árát.

Az Amazon részvénye például 7 százalékot estek a csütörtöki piaczárás utáni jegyzésekben, mert a vállalat negyedéves eredményeiből kiderült: MI-modelleket használó felhőüzletága nem nőtt olyan ütemben, mint a kisebb versenytársaké. Andy Jassy vezérigazgató optimizmusát fejezte ki, hogy javítani tudnak ezen a téren.

Nagy kivétel az Apple, ők azok a nagy tech vállalatok közül, aki a másokhoz képest nagyon keveset költ MI-re. A részvényeik ára mégis 3 százalékot emelkedett csütörtökön, miután erős IPhone-eladásokról számolt be a vállalat.