Tőzsdére vinnék a legjobb kis cégeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kis- és középvállalkozások (kkv) tőzsdére jutásának segítése hosszú távon is elősegíti a gazdaság előremenetelét; ez csak a kezdet, a kormány továbbra is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy ezen az úton tovább lehessen haladni - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára egy konferencián.
Az államtitkár a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya és a Budapesti Értéktőzsde által Tőzsdefejlesztés és növekedés címmel szervezett tőkepiaci konferencián hangsúlyozta: nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte a kkv-k alkotják a gazdaság gerincét, és a foglalkoztatásban is óriási szerepet vállalnak.
A tőkepiaci törvény módosításának egyik legfontosabb eleme a kkv-k tőzsdére jutásának segítése. A jogszabálymódosítás első lépésként lehetővé tette új kereskedelmi platformok működését, ami segíti finanszírozási szükségletük kielégítését.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a BÉT elnöke és az MKT pénzügyi szakosztályának elnöke a konferencián kifejtette, ha az 50 legjobb vállalatot bevezetnék a tőzsdére, a BÉT piaci kapitalizációja akár 5 százalékkal is nőhetne.
A vállalatoknak most nem nehéz finanszírozási forrást találniuk, 2020 után azonban jelentősen csökkennek az uniós források, a jegybank programjai is eltűnnek, a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy piaci forrásból finanszírozzák magukat, ezért a tőkepiac megerősítése nagyon fontos - hangsúlyozta Nagy Márton.
A kibocsátók motivációja a tőzsdére lépéshez a privatizáció, az értékmérés és a tőkebevonás lehet. A tőzsdére lépés valószínűségét négy tényező - a méret, a kor, a növekedés és a tőkeáttétel - befolyásolja, az első három hatása pozitív, míg az utolsóé negatív.
A BÉT felmérése szerint a leginkább tőzsdeképesnek ítélt top 50 kkv az árbevétel, a mérlegfősszeg és a létszám alapján nem tűnik ki a társai közül, a mutatók növekedésének mértékében azonban igen, az első két tényezőben 25 százalék feletti, a harmadiknál 10 százalék feletti éves növekedést képesek felmutatni. Az átlagos életkort tekintve nem különböznek, jövedelmezőségük több mint kétszeres, erősen exportorienáltak, az idegen források aránya kisebb és jobb kockázati mutatókkal rendelkeznek - ismertette Nagy Márton. A tőzsdeképes vállalatok 44 százaléka Közép-Magyarországon működik, többségük a feldolgozóiparban tevékenykedik, kisebbségük az építőiparban és a kommunikációs szektorban.
