Új aranyláz kezdődik a Holdon: az ispace terve a magyar űriparnak is milliárdos lehetőségeket hozhat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt években látványosan felgyorsult a Holdért zajló verseny. A NASA Artemis-programja, a kínai és indiai küldetések, valamint a kereskedelmi holdmissziók egyre inkább azt jelzik, hogy a következő évtizedben a Hold nem csupán tudományos célpont, hanem gazdasági tér is lesz.
A Hold már nem kizárólag a NASA és a SpaceX játéka
Ebbe a folyamatba illeszkedik a japán ispace legfrissebb bejelentése is. A vállalat 500 kilogrammnyi szállítási kapacitást vásárolt a SpaceX Starship egyik jövőbeli küldetésére mintegy 50 millió dollárért. A rakomány azonban nem egyetlen megrendelőé lesz: az ispace több ügyfél között osztaná fel a rendelkezésre álló helyet, vagyis ugyanazzal a küldetéssel egyszerre több kutatóintézet, vállalat vagy állami szervezet is eljuttathatná műszereit a Hold felszínére. A tervek szerint az első ilyen küldetésre 2030 körül kerülhet sor.
A koncepció első látásra egyszerűnek tűnik, jelentősége azonban messze túlmutat egy újabb holdmisszión.
Eddig egy kisebb vállalkozás számára szinte elképzelhetetlen volt önálló holdi küldetésben gondolkodni, hiszen egy teljes leszállóegység fejlesztése és üzemeltetése rendkívül költséges. A közös szállítási modell viszont azt jelenti, hogy a jövőben elegendő lehet egy versenyképes műszert vagy technológiát fejleszteni, majd helyet vásárolni egy már induló küldetésen.
Ez ugyanaz a logika, amely néhány év alatt alapjaiban változtatta meg a műholdpiacot a SpaceX közös indítási programjaival.
Egy teljesen új beszállítói piac születhet
A Hold körül kialakuló gazdaság ezért egyre kevésbé szól majd a rakétákról . Ahogy az autóiparban sem minden vállalat épít komplett autót, úgy a jövő űriparában sem azok lesznek feltétlenül a legsikeresebbek, akik saját hordozórakétát vagy holdkompot fejlesztenek. Sokkal nagyobb szerepet kaphatnak azok a cégek, amelyek egy speciális érzékelőt, fedélzeti számítógépet, navigációs rendszert, anyagtudományi megoldást vagy éppen tudományos műszert tudnak szállítani.
Az ispace ezt felismerve már nem pusztán leszállóegységeket akar értékesíteni, hanem integrátorként működne: miután megszervezné a rakományok Holdra juttatását, a felszínen is biztosítaná a szükséges infrastruktúrát.
Ez lényegében ugyanaz az elgondolás, amelyet a logisztikai cégek alkalmaznak a földi áruszállításban. A modellváltásnak különös jelentőséget ad, hogy az ispace elmúlt két holdi leszállási kísérlete nem járt sikerrel. A vállalat továbbra is három új, Ultra néven fejlesztett holdkompot kíván leszállítani 2030-ig, amelyek közül az egyik már a NASA kereskedelmi holdprogramjában is szerepet kap.
Magyarország sem csak kívülről figyeli a versenyt
Bár a Holdra induló „telekocsi” első hallásra távolinak tűnhet, Magyarország valójában már évek óta építi pozícióját a nemzetközi űriparban. Ráadásul nem rakéták vagy holdkompok fejlesztésével, hanem éppen azokkal a speciális technológiákkal, amelyekre az új üzleti modellnek a legnagyobb szüksége lehet. Ennek egyik legismertebb példája a Puli Space Technologies. A magyar vállalat Lunar Water Snooper nevű műszere idén az amerikai Intuitive Machines holdküldetésével jutott el a Hold térségébe, ahol a déli pólus közelében végzett méréseket a vízjég felkutatásához.
Ez egyben jól mutatja azt is, hogyan változik maga az űripar. A jövőben várhatóan azok lesznek a legsikeresebb szereplők, akik olyan műszert, szoftvert vagy technológiát kínálnak, amelyet a nagy nemzetközi küldetések megvásárolnak. A most bejelentett holdi rideshare-modell pedig éppen ezt a piacot bővítheti tovább.
Már nemcsak kutatás, hanem üzlet
A magyar űripar fejlődését az elmúlt két évben több jelentős beruházás is felgyorsította. Tavasszal újabb 1,5 millió eurós ESA-pályázati keret nyílt meg magyar vállalkozások számára, amellyel tovább nőtt az űripari kutatás-fejlesztésre fordítható támogatás. Emellett az ESA BIC Hungary inkubációs program már kifejezetten olyan startupokat segít, amelyek üzleti alapon hasznosítható űrtechnológiák fejlesztésén dolgoznak.
Ezzel párhuzamosan a nagyvállalatok is egyre komolyabb szerepet vállalnak.
A 4iG Martonvásáron építi első hazai űripari gyártóközpontját, ahol a tervek szerint évente akár száz nagy méretű műhold előállítására is lehetőség nyílhat. A vállalat emellett stratégiai befektetőként 100 millió dollárral szállt be az amerikai Axiom Space-be, amely a világ első kereskedelmi űrállomásának fejlesztésén dolgozik.
A HUN-REN februári Space Summit konferenciáján is egyértelmű üzenetként fogalmazódott meg, hogy Magyarország célja nem pusztán tudományos jelenlétet fenntartani az űrkutatásban, hanem bekapcsolódni a gyorsan növekvő globális űrgazdaságba. A kutatóhálózat hét intézetének több mint száz kutatója dolgozik űrkutatási projekteken, miközben egyre több hazai vállalat kapcsolódik be nemzetközi fejlesztésekbe és beszállítói programokba.
A Hold lehet a következő nagy piac
A japán ispace bejelentése ezért jóval többet jelent egy újabb holdküldetésnél. Ha a SpaceX Starshipre épülő közös holdi szállítási modell valóban működőképessé válik, az jelentősen csökkentheti a belépési küszöböt a kisebb technológiai vállalatok számára is.
Ahogy a műholdpiacot néhány év alatt átalakították a közös indítások, úgy a Hold körül is kialakulhat egy stabil beszállítói ökoszisztéma.
Ebben a versenyben Magyarország ugyan még nem a legnagyobb szereplők között van, de a Puli Space első kereskedelmi holdi adatértékesítése, a 4iG nemzetközi terjeszkedése, az ESA-val közös fejlesztési programok és az egyre erősödő hazai kutatási háttér azt mutatják, hogy a magyar űripar már nem a partvonalról figyeli a világűr gazdaságának átalakulását. Az a piac, amelyről néhány éve még elsősorban csak tudományos konferenciákon beszéltek, ma már az egyre kézzelfoghatóbb üzleti lehetőségek felé tart.
