Cégvilág

Van fuvarozó, de hiába

Jót tenne a hazai kombinált fuvarozás versenyképességének, ha a daruval nem emelhető közúti félpótkocsikat is elvihetné a vasút. A megoldásról Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára nyilatkozott a Világgazdaságnak

Versenyképes-e nemzetközi összevetésben a hazai kombinált fuvarozás?

– Teljes mértékben. Ma Magyarországon belföldi kombinált fuvarozás nincs, csak nemzetközi vagy nemzetközihez kapcsolódó. Ez ma versenyképes fuvarozási mód, nagy gyakorisággal és jó kihasználtsággal működik. Olcsóbb, menetrend szerint és irányvonatokban közlekedik – azaz, nem áll meg a két végpont között –, így kiszámíthatóbb és tervezhetőbb, illetve nagy mennyiségek mozgathatók meg egyszerre.

Van-e nehézség a területen?

– Igen, van. A vasúti díjstruktúra sajátossága miatt például rövid távra, kis mennyiségekkel nem gazdaságos a kombinált fuvarozás. Ahhoz, hogy e tevékenység még versenyképesebb legyen, többek között a következő területeken lenne szükség fejlesztésekre: egyszerűsíteni és gyorsítani kellene a vasúti határforgalmat; fejleszteni a nemzetközi vasúti fuvardíjajánlat-adás folyamatát; szintén fejleszteni a teljesítéseket; hatékonyabban kihasználni a vasúti pályakapacitást (menetvonalakkal), és jobban össze kellene hangolni a vágányzárakat. Célszerű emellett újragondolni néhány ellátási láncot is a költséghatékonyság érdekében. Fejlesztésre vár a kombinált fuvarozásban használt vasúti kocsik állománya is, például a jövőben csak zsebes kocsikat lenne szabad beszerezni. Ezek olyan kocsik, amelyekkel konténer, daruzható és nem daruzható közúti félpótkocsi, továbbá csereszekrény is fuvarozható.

Milyen külföldi megoldások vannak a közúti félpótkocsik vasúti fuvarozására?

– Jelenleg közúton – vasúti szempontból – kétféle típusú félpótkocsi közlekedik: a daruzható (ebből még nagyon kevés van) és a nem daruzható (ebből van a legtöbb). Külföldön nagyon sok kezdeményezés, próbálkozás van a közúti, nem daruzhatók vasúti fuvarozására, több-kevesebb sikerrel. Közös a megoldásokban, hogy vagy jelentős uniós támogatással, vagy markáns állami szerepvállalással fejlesztették ki őket. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: a németországi CargoBeamer és Nikrasa, az ausztriai ISU, a skandináv országokban használt Roadrailer, illetve Felexiwaggon, a svájci Containermover, végül a franciaországi Modalohr rendszer.

Van-e már magyarországi példa is?

– Önálló hazai, gazdaságos megoldás egyelőre nincs a nem daruzható, közúti félpótkocsik vasúti fuvarozására. Próbálkozásaink voltak a 80-as, 90-es években, de nem terjedtek el. Magyarországra jelenleg is jönnek olyan nemzetközi kombivonatok, amelyek hoznak-visznek daruzható közúti félpótkocsikat. Erre már kialakult, jól működő, gazdaságos technológiák vannak.

Milyen eszközök, fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a közúti, nem daruzható félpótkocsikat is lehessen vasúton szállítani?

– Egy olyan rakodókeretre van szükség, amellyel a pótkocsit beemelik egy vasúti zsebkocsiba, és vele együtt emelik ki a célállomáson. Ennek a keretnek műszakilag megbízhatónak, gazdaságosan előállíthatónak, egyszerűen üzemeltethetőnek kell lennie, bírnia kell a gyötrést.

Mennyibe kerül egy ilyen keret?

– Mivel ilyen még nem készült Magyarországon, az árát sem lehet megmondani.

Igénybe vehető-e az ilyen fejlesztésekhez uniós támogatás?

– Igen.

Mennyiben érdekelt a közút a vasút használatában, így abban, hogy ezzel piacot generáljon a riválisának?

– Régi berögződés, hogy a közút és a vasút versenytársak. Ám ma a logisztikában már nem az egyes közlekedési alágazatok versenyeznek, hanem az ellátási láncok. Utóbbiakon belül kell optimalizálni az egyes közlekedési módokat – közút, vasút, víz, légi, kombinált fuvarozás –, mindegyiket ott és úgy kell használni, hogy az egész ellátási láncra vetítetten a legnagyobb hatékonyságot kapjuk. Ez sok esetben még nincs így. Ha megvalósul és széles körben elterjed a közúti, nem daruzható félpótkocsik vasúti fuvarozása, akkor az egyes ellátási láncok lényegesen hatékonyab­ban, jelentős költségmegtakarítások mel­lett szervezhetők. Ekkor mind a két fél jól jár, mert meg tudja őrizni az önállóságát, és ki tudja használni a másik előnyös tulajdonságait. A közút esetében a fuvarok nagy részéhez nem kell majd vontatójármű és sofőr, lényegesen kevesebbet kopnak a gumik, a pótkocsik, így ritkábban is kell cserélni őket. A vasút számára pedig kinyílik egy ma még nem létező, nagyon nagy piaci szegmens. Európában a fuvarok 70 százaléka a közúton közlekedik.

Vonatkozik-e valamilyen speciális szabályozás a közúti, nem daruzható félpótkocsik vasúti továbbítására?

– Külön, erre vonatkozó szabály nincs.

Élvez-e adókedvezményt a kombinált fuvarozás?

– Európa sok országában, sokféle módon támogatják a kombinált fuvarozást mint a közutat tehermentesítő megoldást. Magyarországon még nincs erre adókedvezmény. A MÁV ugyanakkor segít a maga szerény lehetőségeivel: kedvezményt ad a pályahasználati díjakból új forgalmak indítása esetén. Minden bizonnyal gyorsítaná a vasút és a közút nagyobb mértékű együtt dolgozását egy olyan hazai támogatási rendszer, amely segítené a daruzható félpótkocsik beszerzését.

fuvarozó Bíró Koppány Ajtony fuvarozás
Kapcsolódó cikkek