BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Vízválasztónak bizonyult a BGYH Zrt. számára a húszmilliárdos fürdőfejlesztés

Milliárdos veszteségből fordult évente több milliárd forintos profitot termelő céggé a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Szőke László vezérigazgató szerint azért nyereségesek, mert elsősorban fejlesztésekre és fizetésemelésre költenek.

Egyre több turista érkezik, és egyre többen látogatnak el a budapesti fürdőkbe is. Haszonélvezői vagy előidézői a folyamatnak?

Korábban kizárólag a haszonélvezői voltunk, most már az előidézői is vagyunk. Nyolc éve 2,9 millió külföldi látogatónk volt, tavaly már 4,2 millió, a vendégkörünk felét ők teszik ki. Az idén már a turisták több mint hatvan százaléka legalább egyszer jegyet váltott valamelyik fürdőnkbe, amelyek a három budapesti top úti cél között szerepelnek. Néhány éve még csak minden harmadik külföldi kereste fel a létesítményeinket, ma már az idelátogatók kétharmada. Ez jórészt a helyes árpolitikánknak és a marketingmunkáknak köszönhető. Ráadásul közben jelentősen csökkent a fürdőközönség átlagéletkora, a fiatalok is elkezdtek fürdőbe járni, a magyarok is.

Mivel tudták divatba hozni a fürdőzést?

Ez tudatos üzletpolitika eredménye, két dolgot foglal magában. Folyamatosan fejlesztünk, és folyamatosan emeljük a munkabéreket. Mióta itt vagyok, a fizikai dolgozók munkabére a két és félszeresére emelkedett. Ma a legalacsonyabb bérkategória nálunk a takarítóké és a fürdősegédmunkásoké, akiknek a havi bruttója 222 ezer forint. Ennél kevesebbet ma nálunk senki nem keres. Elvárjuk cserébe, hogy folyamatosan mosolyogjanak, mert a vendégnek mindig igaza van.

Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója
Fotó: Kallus György / VG

A fürdőfejlesztések szerepelnek Tarlós István 2014-ben meghirdetett Budapest programjában is, amelyre 2014 óta mintegy húszmilliárd forintot költöttünk. Önerőből, állami és önkormányzati támogatás nélkül. 2010-ben egy évi sok százmilliós veszteséget termelő céget vettem át, ahol azt sem lehetett tudni, hogy miből kapnak a hónap végén fizetést az alkalmazottak.

Az első lépésekhez kapott fedezetet, hiszen a kinevezéséhez közel 900 millió forintos fővárosi gyorssegély is járt.

Nem volt más választás, akkor már olyan állapotban volt a cég, hogy ha még egy veszteséges évet zár, már nem tud pályázatokon indulni. Korábban is érkeztek ide fővárosi támogatások, de mi csak az indulásunkhoz kaptunk, nem termeltük újra a veszteséget, azzal a 888 millióval kilábaltunk belőle. Amikor beléptem a céghez, 1,3 milliárd forint bankhitel és 600 millió forint lejárt határidejű kifizetetlen alvállalkozói számla várt itt, miközben mindössze 10 millió forint volt a kasszában.

Mi volt az első lépése?

Felmentettem minden vezetőt.

És a második?

Letiltottam például azt a nagyjából kétezer darab éves bérletet, amelyekért nem fizettek semmit a tulajdonosaik.

Sok haragost szerzett?

Sokat. Nem véletlenül, mert ami egy cég életében negatív lehet, az itt mind előfordult. Pazarlás, nemtörődömség, korrupció, nem véletlenül alakultak úgy a számok korábban.

Voltak azért néha kiugró bevételek is, nem csak rossz időszakok.

Igen, például akkor, amikor eladták a Gellért fürdő fejlesztési területét 2007-ben. Egyébként a fürdő bérbeadását is az utolsó pillanatban állítottam le. Évi 185 millió forintért adták volna bérbe húsz plusz tíz évre azt a fürdőt, amely csak tavaly már 1,49 milliárd forint profitot termelt. Az új vezérkarral 2013-ra jutottunk el oda, hogy már látszott, pozitív üzemi eredményt lehet kialakítani a budapesti gyógyfürdőknél. Azt mondtuk, hogy fejlesztenünk kell, ha azt akarjuk, hogy felfelé menjenek a bevételek. Készítettünk egy 2023-ig szóló fürdőfejlesztési programot, amelyben leírtuk, hogy milyen fürdőket újítunk fel az általunk megtermelt profitból. Ez került be a Budapest programba. A tulajdonos fővárostól azt kértük, hogy hagyja nálunk a megtermelt nyereséget fejlesztésre. Ezt meg is kaptuk. Mindezek mellett tavaly 3,7 milliárd forint nyereséget hoztak a fürdők.

Átadták a felújított és kibővített Rudast, a Dandárt, a Paskált, a Palatinust, folyamatban van a pesterzsébeti fürdőfejlesztés, miközben az építési költségek elszálltak. A csaknem három és fél milliárdból épülő csillaghegyi fürdő átadása is csúszik. Emiatt?

Részben azért, amiért manapság a legtöbb beruházás csúszik. Nincs elég munkaerő.

Akad, ha megfizetik.

Ez a fővállalkozó dolga. Információim szerint havonta körülbelül 600 ezer forintot visz haza egy szakmunkás, csak az a baj, hogy vannak köztük, akik még mindig úgy dolgoznak, mintha továbbra is 100 ezer forintot keresnének. Van viszont sok képzetlen és frissen betanított munkás, és sok a műszaki probléma, ugyanakkor a hibák kijavítása időigényes. A régészeti ásatásokkal is elment jó pár hónap, előkerült viszont egy páratlan kelta lelet. Mi pedig a kényszerpihenő alatt módosítottuk a terveket. A belső átalakítások mellett kértünk két óriáscsúszdát, és bekerült egy újabb kertrész is a tervbe. Mivel 2016-ban szerződtünk, és 2017 januárjában indult a munka, már újra kellett árazni a legtöbb tételt. Végül úgy tűnik, talán sikerül a tervezettnél „csak” 13,5 százalékkal több pénzből megépíttetni a csillaghegyi strand mellé a tizenkét medencés új komplexumot. Ez lesz a harmadik legnagyobb fürdőnk. Néhány héten belül megnyitjuk, két lépcsőben.

Óriási beruházás ez, vajon meddig lehet még tovább szeletelni a piaci tortát?

Azt tapasztaltuk, hogy ha új fürdőt nyitunk, nem ugyanazt a tortát szeleteljük újra, hanem mindig egy nagyobbat. Egy új fürdővel rendre új vendégkör is belép a piacra, vagyis láthatóan új vásárlóerőt gerjeszt minden beruházás. Erre a Paskál az eklatáns példa, ahova olyanok is eljárnak, akik előtte sosem jártak fürdőbe. A kibővített Rudas sem vett el a Gellérttől vendégeket. A fejlesztés utáni évben a Rudas forgalma hatvan százalékkal nőtt, a Gellérté pedig húsz százalékkal.

A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek