Erős alapokon újulhat meg tavaszra a kiskereskedelem

GY. B. | Válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) értékelése szerint, noha a Központi Statisztikai Hivatal azt jelentette, hogy tavaly 0,2 százalékkal csökkent a boltok forgalma, miután decemberben 3,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4 százalékkal csökkentek az eladások. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője különösen negatív meglepetésnek értékelte a nem élelmiszer jellegű boltok majdnem 10 százalékos év végi visszaesését. A korai boltzár önmagában is csökkentette az értékesítési volument, de ehhez hozzájárulhatott a korlátozások miatt több szektorban romló gazdasági helyzet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idén 5-5,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelem. A járványhelyzet előtti szint elérése a tavaszi hónapokban várható, a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, a 4 százalékos minimálbér-emelés miatt a nettó reálbérek jóval kisebb mértékben nőhetnek az idén, mint a korábbi években, ez pedig visszafoghatja a kiskereskedelem bővülését.

Az ágazat teljesítménye 2010 óta mintegy 40 százalékkal nőtt 2020 végére – összegzett Cseresnyés Péter, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, felidézve, hogy 2013 nyaráról tavaly márciusig, 81 hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom. A koronavírus-járvány áprilisban több mint 10 százalékkal vetette vissza a szektor teljesítményét. Bár a korábbi évekre jellemző dinamika megszakadt, a napi fogyasztási cikkeket – élelmiszert, tisztálkodási szereket, gyógyszert – árusító üzletek forgalma ősztől havi 2-3 százalékkal emelkedett. A növekedést a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok forgalmának visszaesése, az elhalasztott beszerzések, utazások fogták vissza. Cseresnyés Péter szerint fontos szempont, hogy a pánikvásárlások néhány tavaszi hétre korlátozódó időszakában sem volt példa tartós áruhiányra, nem találkoztunk üres polcokkal. A napi fogyasztási cikkek és gyógyszerek mindig elérhetők voltak az üzletekben és a patikákban. Eközben jelentősen felgyorsult az internetes és a csomagküldő forgalom térnyerése, tavaly felülmúlta az 1000 milliárd forintot, a novemberi 137 milliárd forint pedig minden idők legerősebb havi e-kereskedelmi adata. Az online értékesítés forintosított éves teljesítménye 2018-hoz képest a duplájára, 2016-hoz viszonyítva a három és félszeresére nőtt. Az e-kereskedelem korábban 6-7 százalékkal részesült a teljes forgalomból, 2020-ban azonban már 9 százalékhoz közelített.

Több ellenőrzés, kevesebb visszaeső

Az ITM már tavaly februárban fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket rendelt el. A korábbi években 700-900 ellenőrzést végeztek, de tavaly már 1500 webáruházat vizsgáltak meg. A 2019-es mintegy 6 millió forint után csaknem 22 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki az online kereskedelem területén. Az ismételt jogsértések aránya a korábbi évek 54 százalékos átlagáról 18 százalékra csökkent.