Ötből négy forint is hiányozhat a kasszából
Nehéz helyzetben vannak a kereskedők, de szakterületenként nagy a szórás abban, hogy melyik vállalkozás milyen mély sebet szenvedett el a koronavírus-járvány kirobbanása óta – mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
A pandémia miatt megnövekedett költségeket még az a szűk réteg sem feltétlenül tudta kitermelni tavaly, amelynek tagjai árbevétel szempontjából végül stagnálásra mentették az évet. A legnagyobb bajban az alkalmi ruházatot kínáló üzletek vannak, hiszen nincsenek esküvők, bálok, öltönyt vagy estélyi ruhát pedig kevesen mernek online rendelni. Ezeknél a vállalkozásoknál 70-80 százalékos forgalomvesztésről számoltak be az MNKSZ tagjai, de a cipőboltosok jelentős része is 30-50 százalékos kiesést tapasztalt. Esetükben az értékesítés egy része az online térbe költözött, a rendezvénypiac leállása és a tömegesen elrendelt távmunka miatt azok pedig eleve kedvezőbb helyzetben voltak, akik nemcsak alkalmi, hanem hétköznapi viseletre készült lábbelikkel is kereskednek.
Általánosságban elmondható, hogy azoknál az üzleteknél, amelyeknél eddig marginális volt a webshop szerepe, és a teljes értékesítésnek csak 1-2 százalékát adta, sok esetben már 10-15 százalékra is felkúszott a virtuális kassza súlya. Tapasztalatuk szerint azonban az alkalmi ruházati üzletek mellett a játékboltok esetében is nehézségekbe ütközött a vásárlók e-kereskedelem felé terelése.
Neubauer Katalin a nagy leárazásokról elmondta, hogy míg korábban 10–30 százalékos akciókkal is be lehetett csalogatni a vevőt a boltba, addig ma már ehhez nemritkán 40-50 százalékos árleszállítás kell. Alapvető probléma, hogy a megvásárolt, de beragadt szezonáruban fekvő tőke vagy az aránytalanul magas bérleti díjak éppúgy extra terhet okoznak, mint a logisztikai többletkiadások.
Több ruházati kereskedő még nem tudja, képes lesz-e előfinanszírozni az őszi divatárukat, miután tavaly nyár óta az aktuális készlet jelentős része rendre a nyakán marad.
Saját üzlethelyiséggel kevesen rendelkeznek, a bérbeadók pedig sokszor rugalmatlanok. Az MNKSZ kezdeményezte annak a jogi hézagnak az eltüntetését, amely szerint a veszélyhelyzet alatt is a vis maior esetekre jellemző részbeni vagy átmeneti teljes felmentést kapjanak a bérlők a kötelezettségeik alól. Merthogy a havi bérleti díjak meglehetősen magasak, a nem élelmiszer-áruházak esetében Budapesten 40–100, vidéken pedig 25–40 euró közötti négyzetméterár a jellemző, amire még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Például egy 100–200 négyzetméteres üzlet bérleti díja jellemzően 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Az inflációval megegyező mértékű emelés is pluszteher lett volna, de a járvány kitörése után sokan a naptári éven túlnyúlóan állapodtak meg, és így kedvezőbb feltételeket értek el.
Egyes vállalkozásoknál
70-80
százalékkal esett vissza
a bevétel
