Az öt év alatt elért közel 49 százalékos növekedésével Európa egyik legjobbjának számító magyar építőipar még mindig jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A tartós szakemberhiány pedig komoly problémákat okozhat hosszú távon, többek között megakaszthatja a különböző építkezések ütemét, valamint egyre inkább a digitalizáció irányába fordíthatja az ágazatot – derült ki a KÉSZ Csoport, Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja összeállításából.
Egyre kevesebb a jelentkező
A munkaerőhiány ráadásul több szinten is jelentkezik, a szakiparosokból ugyanúgy kevés van, mint például mérnökökből, ráadásul akadozik az utánpótlás is. A KÉSZ Csoport ezért kifejezetten az építőmérnök-hallgatóknak indított versenyt márciusban. A Hexatlon célja az építőmérnök-képzés népszerűsítése, hiszen ezen a területen az egyik legégetőbb a szakemberhiány.
Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen a mesterképzést is egyre kevesebben választják, 5-6 évvel ezelőtt körülbelül 200 fő tanult ezen a szakon, most évfolyamonként 70 fővel megy a képzés
– mondta Budaházy Viktor, a BME adjunktusa és a Hexatlon egyik zsűritagja.
A BME oktatója szerint az építőmérnök szak csökkenő népszerűségének egyik oka, hogy sokan nem tudják pontosan mivel is foglalkoznak az építőmérnökök. Míg a többi mérnöki szakma – így az építész- vagy a gépészmérnök – ismertebb a középiskolások körében, addig az építőmérnökök esetében általában láthatósági mellényekre és munkagödörre gondolnak, holott egy építőmérnök feladatai összetettek és a szakmában rendkívül változatos munkakörökben lehet elhelyezkedni.
Jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon
A végzett építőmérnök-hallgatók ráadásul rendkívül könnyen el tudnak helyezkedni: a BME-s diákok közül már sokan dolgoznak az egyetemi évek alatt is, az alapszakos építőmérnök-hallgatók több mint 30 százaléka, míg a mesterképzésben részt vevők körében ez az arány már 80-90 százalékra rúg.
Ez azonban azzal is jár, hogy sokan abbahagyják a tanulmányaikat, miután befejezték az alapszakot, és egyre kevesebben mennek tovább mesterképzésre. A bérek szintén versenyképesek: a 2020-as 403 600 forintost bruttó átlagkeresetekhez képest a BME-n végzett
pályakezdők 440 ezer forintot meghaladó bruttó bérrel számolhatnak, ami egyes építőmérnöki területeken egy-két éven belül elérheti a bruttó 700 ezret is, így még nehezebb őket visszacsábítani az iskolapadba.
Holott egyébként a magasabb szintű végzettséggel több „jogosítványt” kapnak a végzettek, azaz bizonyos feladatokat csak mesterképzést végzett szakemberek láthatnak el.
Szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogy van perspektíva az építőiparban, és itthon is szép karrierutat lehet bejárni. A KÉSZ Csoportnál korszerű szakmai tudást és akár nemzetközi tapasztalatot is lehet szerezni. A pénzbeli jutalom mellett karrierlehetőséget is biztosítunk a győztesnek. Már számos szakmai feladaton túl vannak a fiatalok, kíváncsian várjuk, hogy a döntőben milyen kreatív ötletekkel állnak elő
– mondta Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója.
