Jellemzően egy-két negyedévvel az induláskor kitűzött határidő után készül el az új építésű lakások nagy része Budapesten.
Az értékesítés alatt álló projektekben épülő több mint 11 ezer különböző készültségi fokú ingatlan közül minden harmadik építése legalább egy, de inkább két negyedévet csúszik.
A Budapesti Lakáspiaci Riport (BLR) projektvezetője, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Sápi Zoltán a Világgazdaságnak elmondta: fokozatosan és folyamatosan tolódnak ki az átadási határidők, a késések egyáltalán nem új keletűek. Az első nagyobb ugrást a koronavírus-járvány betörése nyomán lelassult tranzakciók, majd a nehézkesebb munkaszervezés és a tavalyi áfaemelés együtt okozta.
Korábban a munkaerőhiány, a nagy állami beruházások elszívó hatása, újabban pedig egyre többször az elszálló építőanyagárak és az építési anyagok hiánya meg a beszerzési nehézségek számlájára írják a késedelmet a kivitelezők.
Beszédesek az arányok, a meghirdetett átadási határidők túlnyomó többségét ugyanis folyamatosan át kell írni, egyre több projekt csúszik akár több mint két évet is. Az értékesítés alatt lévő lakások 13 százaléka olyan épületben van, amelyiknek az átadására már legalább két éve várnak a beruházók és persze az első vásárlók. Időre csak minden negyedik eladó lakást magában foglaló társasház készült el azok közül, amelyekben még mindig vannak megvehető lakások. Az ingatlanpiaci elemző elmondta, az átadási határidők módosítását a jelentésben csak addig követik, amíg az adott projektben van szabad lakás, de a trend általánosítható:
az összes eladott lakásnál is lehet csúszás.
Minél tovább húzódik egy projekt, annál nehezebben adhatók el még gazdátlan lakások. A vevők bizalmatlanná válnak a csúszó projektekkel szemben, többnyire arra gondolnak – nem ok nélkül –, hogy a beruházóval, a költségvetéssel vagy a lakások kivitelezési színvonalával lehet gond.
- Előfordul olyan is, hogy amikor valóban probléma van a fejlesztéssel, azt eladják, és végül egy tőkeerős beruházó finanszírozásában készül el.
- A másik véglet, hogy a fejlesztő kivár a projekt piaci bevezetésével, és csak akkor kezdi árulni, amikor már majdnem készen van, és így magasabb áron tudja eladni a lakásokat.
Magasabb készültségi fokú ingatlanokért magasabb árat tudnak elkérni, a vevőnek pedig már nem kell beáraznia a kockázatokat.
A gyorsuló ütemű idei áremelkedést egyelőre nincs, ami fékezné. A BLR legutóbbi, májusi kimutatása szerint az idei első negyedévben mért 2,7 százalékos éves áremelkedés a második negyedévben 4,4 százalékra nőtt, az árak pedig 965 ezerről négyzetméterenként 988 ezer forintra.
Mindeközben a használt lakások ára is dinamikusan emelkedik, az újlakás-piaci árszinttel párhuzamosan.
Aki Budapesten öt éve vett új lakást, az négyzetméterenként még 590 ezer forintot fizetett, a használtért pedig mindössze 400 ezer forintot – idézte fel Sápi Zoltán. A használt lakások átlagos négyzetméterára tavaly év végére 684 ezer forintra nőtt a fővárosban.
