Magyarország döntött az ukrán fegyverpénzről, azonnal óriási balhé tört ki az EU-ban: összeugrottak a lengyelek a németekkel – „Az a miénk”

Németország azt szeretné elérni, hogy a Magyarország által korábban vétózott, majd az új kormány által feloldott, az Európai Békealapból (EPF) származó 6,6 milliárd eurót teljes egészében Ukrajna kapja meg. Az ötletnek azonban ellenzői is vannak, Lengyelország ugyanis az Ukrajnának átadott fegyverek után járó mintegy 2 milliárd zloty (450 millió euró) teljes megtérítését követeli. Ezt az álláspontot Cezary Tomczyk lengyel védelmiminiszter-helyettes ismertette a lengyel RMF 24 műsorában.

Az Európai Békealap keretében  az uniós tagállamok összesen 43 milliárd euró értékben nyújtottak támogatást. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 40 százalékos megtérítési arány mellett elméletileg 13,5 milliárd eurót kellene Brüsszelnek visszatérítenie. Azonban ennyi forrás nem áll rendelkezésre.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ezért azt javasolta, hogy a rendelkezésre álló 6,6 milliárd eurót úgy osszák fel, hogy részleges, arányos visszatérítésre (10 százalék), az ukrán katonák kiképzését szolgáló misszió támogatására, valamint Ukrajna számára történő közös fegyverbeszerzésekre fordítsák. Lengyelország azonban elutasítja ezt a tervet.

„Ez a pénz a mi pénzünk is. A gyakorlatban a kevesebb visszatérítés kevesebb pénzt jelent a hadseregünk számára” – jelentette ki Cezary Tomczyk, hozzátéve, hogy Varsó minden euróért harcolni fog. Lengyelország azzal vádolja Brüsszelt, hogy a játék közben próbálja megváltoztatni a szabályokat.

Németország – amely arányosan a legnagyobb befizetője az Európai Békealapnak – úgy véli, hogy a felszabadított forrásokat Ukrajnának kellene juttatni, nem pedig visszautalni a nemzeti költségvetésekbe.

Sebastian Hartmann német védelmiminiszter-helyettes, aki jelen volt az uniós védelmi miniszterek nicosiai találkozóján, egyértelműen arra kérte partnereit, hogy a kezdetben fel nem használt, visszafizetésre szánt összegeket végül Ukrajna támogatására fordítsák. A német védelmi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az Európai Békealapot a szolidaritás mechanizmusaként hozták létre.

„Németország idén 11,5 milliárd eurót költ Ukrajna támogatására, így néhány százmillió euró visszatérítése nem változtatna érdemben a helyzeten” – nyilatkozta egy uniós diplomata az RMF FM-nek. Berlin szemszögéből néhány százmillió euró visszakerülése a német költségvetésbe nem jelent számottevő különbséget, ezért Németország könnyebben mond le a visszatérítésről Kijev javára.

Lengyelországnak fontos lenne a neki járó összeg

Egy lengyel diplomata azonban másként látja a helyzetet: „Azok az országok, amelyek elsőként szállítottak fegyvereket – például Lengyelország vagy Szlovákia –, és amelyek támogatásait már elszámolták, illetve kifizetésre várnak, nem hajlandók elfogadni, hogy csökkentsék a nekik járó összegeket. Ezt viszont azok az országok szeretnék, amelyek később kezdtek támogatást nyújtani, mint például Németország.”

A vita lényege, hogy Németország és több más tagállam egységes szabályokat szeretne alkalmazni – például minden ország számára 10 százalékos visszatérítést –, hogy az orosz–ukrán háború kezdetén segítséget nyújtó államok ne használják fel a rendelkezésre álló teljes keretet.

Németország álláspontjához hasonló véleményt képviselnek a skandináv országok is. Franciaország szintén közelebb áll Kaja Kallas elképzeléséhez, mint a lengyel állásponthoz, mivel az Európai Békealap keretében nyújtott francia támogatás elég visszafogott volt, emiatt az esetleges visszatérítés összege sem lenne jelentős.

Franciaországnak nincs kifogása Kallas azon javaslata ellen, hogy a rendelkezésre álló források egy részét Ukrajna támogatására fordítsák, egyetlen feltétellel: a beszerzéseknek európai gyártású haditechnikai eszközökre kell vonatkozniuk. Párizs nem támogatta a külügyi főképviselő eredeti elképzelését, amely szerint az uniós tagállamok a PURL-mechanizmus keretében az Amerikai Egyesült Államokban vásárolnának fegyvereket Ukrajna számára.

 Szlovákia támogatja Lengyelország álláspontját, és elsőként jelezte, hogy a teljes összeg visszatérítését fogja követelni az Ukrajnának átadott fegyverek után. Az ügyet a következő hetekben szakértői szinten vitatják meg, majd várhatóan az uniós nagykövetek tanácsa elé kerül.