
Az Egyesült Államok megnyerte a háborút: áldozatból a legnagyobb olajexportőr lett – olyan eszköz van Washington kezében, amelynek a létezéséről a háború előtt nem tudtak
Az Egyesült Államok az idén felforgatta a több évtizede fennálló rendet, a szankcióknak és az iráni háborúnak, a Hormuzi-szoros zárlatának köszönhetően a legnagyobb olajexportőr lett a világon, megtörve a sokáig élen álló Szaúd-Arábia és Oroszország dominanciáját. Hatalmas fordulat ez alig öt évtized alatt, hiszen a hetvenes években a világ legnagyobb gazdasága még a közel-keleti olajtól függött és az arab embargó legnagyobb áldozata volt.

A Hormuzi-szoros de facto zárlata globális energiasokkot okozott, amelyet alaposan kihasználnak a térségen kívüli terelők, így az Egyesült Államok és Kanada is. Az amerikai kikötőket elárasztják a tankerek, az olajexport azonban már nem fokozható, mert gyors ütemben fogynak a tartalékok.
Mivel a Hormuzi-szoroson keresztül áramló olajmennyiséget az az elkerülő vezetékekkel csak részben lehet pótolni, a térségbeli államok kénytelenek voltak csökkenteni vagy leállítani a kitermelést, így az Energy Now szakportál adatai szerint az idén az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb olajtermelőjévé is napi 13,58 millió hordóval –
ez a globális kitermelés 16 százaléka.
Ez azonban olyan csúcsot jelent, amelynek közelében stagnálnak már évek óta.
Ideiglenesen a legnagyobb olajexportőr az Egyesült Államok
A portál elemzésében emlékeztetett, hogy bár jelenleg az Egyesült Államok áll az élen, ez a helyzet csak ideiglenes, mivel a Közel-Kelet a világ legnagyobb termelőközpontja, a tíz legnagyobb játékos közül öt ott található: Oroszország (9,87 millió hordó) után
- 3. Szaúd-Arábia (9,51 millió hordó),
- 5. Irak (4,39 millió hordó),
- 7. Irán (4,19 millió hordó),
- 8. az Egyesült Arab Emírségek (3,82 millió hordó),
- 10. Kuvait (2,58 millió hordó)
napi kitermeléssel.

A csúcsközeli kitermelésnek és a stratégiai készletek részbeni felszabadításának köszönhetően májusban az Egyesült Államok napi 10,5 millió hordónyi kőolajat és feldolgozott terméket exportált a Vortexa hajókövető szolgáltató adatai szerint.
Az orosz export napi hétmillió, a szaúdi 5,9 millió hordó körül mozgott a múlt hónapban.
Gyengül az OPEC+ árképzési hatalma
Washingtonnak rendelkezésére áll egy olyan eszköz, amelynek a létezését nem ismerték fel az iráni háború előtt: az energiaexport
– nyilatkozta a Reutersnek Michelle Brouhard, a Kpler árupiaci adatszolgáltató cég hajókövetéssel foglalkozó vezető elemzője.
Az új amerikai dominancia gyengíti azt az árképzési hatalmat, amelyet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+) történelmileg birtokoltak az olajpiac felett, és amelyet Donald Trump elnök szerint a piacok manipulálására használtak.

A csoport májusban egy másik súlyos csapást is elszenvedett, amikor egyik legnagyobb tagja, az Egyesült Arab Emírségek közel hatvan év után kilépett a szervezetből.
A legnagyobb olajexportőri pozíció Washington számára most új, erőteljes eszközt biztosít a szövetségesekkel és riválisokkal folytatott tárgyalásokban, globális katonai fölénye és a pénzügyi piacokon az amerikai dollár világ tartalékvaluta szerepének köszönhetően meglévő dominanciája mellett.
Ezután az amerikai olajcégek döntenek
Amíg ez a dominancia tart, addig az OPEC+, elsősorban a szaúdi és az orosz kormány helyett az amerikai olajipari vállalatok mozgatják majd a piacot – a saját profitjuk növelése érdekében.

Növelni fogják a kitermelést, amikor emelkednek az árak, és visszafogják, amikor csökkennek. „Sok szempontból hasonló szerepet játszanak majd ahhoz, amit az OPEC és Szaúd-Arábia a szabad termelési kapacitásokkal tesz, de az inkább egy piaci mechanizmus, mint stratégiai eszköz” – vélekedett Kenneth Medlock, a Baker Institute for Public Policy energia- és erőforrás-gazdaságtan tanszékének munkatársa.
Ez rossz hír az Európai Unió számára is, mivel nagymértékben támaszkodik az Egyesült Államokra az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta.
A kontinens az amerikai olajexport mintegy 47 százalékát vette fel idén, szemben a 2021-es 37 százalékkal.
Egyre inkább az amerikai exporttól függenek az ázsiai országok is, amelyek korábban a nyersolaj nagy részét a Közel-Keletről vásárolták: májusban már az amerikai olajkivitel mintegy 46 százaléka irányult a kontinensre a tavalyi 37 százalék után.

Az Egyesült Államok megnyerte a háborút: áldozatból a legnagyobb olajexportőr lett – olyan eszköz van Washington kezében, amelynek a létezéséről a háború előtt nem tudtak








