Kiosztották a hazai vállalatok által 2021 és 2025 között az kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) ingyen felhasználható szén-dioxid-kvótákat. Az ETS célja az unió teljes kibocsátásának csökkentése, mégpedig úgy, hogy a kvóták vásárlására kötelezett karbonkibocsátó vállalatok évről évre drágábban jutnának hozzá az egységnyi kibocsátásért fizetendő jogosultsághoz, mert abból évről évre kevesebb állna rendelkezésre. Ingyenkvótából is egyre kevesebb lesz.
Bár a levegőszennyezéssel összefüggésben Magyarországon rendre az MVM Mátrai Erőmű kerül reflektorfénybe, a társaság szerepe a megszerzett ingyenkvóták száma alapján szerény, de az energiatermelő vállalatok általában is a középmezőnyben szerepelnek a több mint 170 cég között.
A 2021-es lista első két helyén egy-egy Mol-érdekeltség áll:
a százhalombattai Dunai Finomító (Dufi) 1029,8 ezer, a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia pedig 815,1 ezer kibocsátási egységet használhatott fel belső égésű motorok üzemanyagának és vegyipari termékek előállításához
– derült ki az innovációért és technológiáért felelős miniszter közleményeként megjelent táblázatból. A vegyipart képviselik a lista további éllovasai is, majd az építőipar következik. A Nitrogénműveknek 788,4 ezer egység jutott, a Lafarge Cement királyegyházai gyárának 518,7 ezer, a BorsodChem kazincbarcikai komplexumának 452,5 ezer, a Duna-Dráva Cement váci gyárának 446,1 ezer, a beremendinek pedig 386,3 ezer.
A tavalyi élmezőny azzal a hatalmas különbséggel tér el a 2020-astól, hogy eltűnt az éléről az éveken át listavezető ISD Dunaferr nagyolvasztója. A létesítmény 2020-ban még 1459,1 ezer kvótát kapott, ám most nem szerepel a neve a táblázatnak sem a 2021-es oszlopában, de még az azutáni évekében sem. A VG megkérdezte a tavaly gazdálkodási problémákkal szembesülő, hullámzóan, de inkább keveset termelő társaságot, miért nem kapott ingyenkvótát, de lapzártáig nem érkezett válasz.
Az érintett társaságok többsége ugyanannyi kibocsátási egységhez jut ingyen a 2025-ig tartó években, mint tavaly, csökkenés elsősorban energiatermelő vállalatok neve mellett található a táblázatban. Kevesebbel kell például beérnie a Veolia csoporthoz tartozó több erőműnek, egyes MVM-érdekeltségeknek, városi hőtermelőknek. Van azért iparvállalati példa is: a visontai Viresol Gabonafeldolgozó a 2020-as 40,3 ezer kvóta után 2025-ben csupán 27,7 ezerrel számolhat. Szomszédja, az említett MVM Mátrai Erőmű 2021-re 4,1 ezer, 2025-re már csak 3,7 ezer kvótát kapott, de 2026-ban vélhetőleg ennyire sem lesz szüksége, mert a tervek szerint akkor már működik az új gázblokkja, a lignitüzeműek pedig fokozatosan nyugdíjba vonulnak.
Az ETS-rendszer mindazonáltal elég gyéren hozza a tőle várt európai változásokat, ezért terítéken van a reformja. Amikor például lassul a gazdasági fejlődés, akkor esik a kvóta ára is, vagyis egyáltalán nem ösztönöz technológiaváltásra, hatékonyságjavításra. Most sem jobb, amikor – az ICE adatai szerint – a 82 eurót közelíti az egységára az egy évvel korábbi 60 euró után, mert gyors drágulása a cégeknél csak sokkot, költségnövekedést okoz, de időt nem adott a vállalatok alkalmazkodására. Reformot sürget az uniós kibocsátási célok tervezett szigorítása (Fit for 55) is. Az ETS megújítása fő vonalakban a kvótakínálat gyorsabb szűkítését, az EU-n kívülről érkező termékek karbonvámmal való sújtását és az ETS kiterjesztését foglalná magában.
