Meghökkentő összehasonlítás jelent meg a közösségi médiában a kiskereskedelmi árakról. A poszt a Tesco online áruházában szúrta ki, hogy a brit multi ugyanazt a tartós élelmiszert Magyarországon két és félszer drágábban kínálja a vásárlóknak, mint Szlovákiában.
Az összehasonlítás alapja a Tesco saját márkás durum száraztésztája. A szlovák és a magyar kiszerelés minden elemében megegyezik, kivéve egyet: az árában. Abban ugyanis brutálisan eltér.
Míg a szlovák Tesco polcain egy 500 grammos penne 99 eurócentbe, jelenlegi árfolyamon átszámítva 396 forintba kerül, addig a magyar Tescóban ugyanez 999 forint.
Az eltérés több mint 2,5-szeres. Adja magát a kínzó kérdés, hogy vajon miért.
Hiába ugyanaz a két termék, valójában alma és körte
A VG kereste a Tesco-Global Áruházak Zrt.-t, hogy magyarázatot kérjen az árak közötti különbségre. Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett hivatalos válasz. Azonban a kiskereskedelmi árképzésben jártas forrásunk egy háttérbeszélgetésben felhívta a figyelmet néhány szempontra, amelyek
ha nem is egészében, de legalább részben indokolhatják a szembetűnő eltérést.
Mindenekelőtt lényeges látni, hogy a bolti kiskereskedelmi gyakorlatban a saját márkás termékek árazása speciális terület. Ökölszabály szerint ezeknek a cikkeknek az árát úgy határozza meg a kereskedő, hogy az alatta maradjon az adott termékcsoport átlagos árszintjének.
Mivel a szlovák száraztésztapiac árszintje alacsonyabb a magyarénál, ez a körülmény alapvetően abba az irányba tolja az árképzést, hogy a saját márkás tescós tészta olcsóbb lesz, mint itthon.
A másik kézenfekvő tényező az euró-forint árfolyam változása.
A magyar deviza ugyan éppen másfél hónapos csúcson van, és a 400 forintos küszöb alá és benézett, de az elmúlt időszakban mégis jelentősen gyengült, ami ugyancsak negatívan hat az árképzésre. Mivel Szlovákiában euróban fizetnek, ez a hatás ott nem rakódik rá az árakra.
Az árstop áthárítása is ott lehet a háttérben
Érdemi eltérést okozhat még az áfa mértéke, ami fő szabály szerint Szlovákiában 20, Magyarországon 27 százalék. Ezek mellett figyelembe kell venni a kiskereskedelmi szektorra itthon kivetett ágazati adót és az extraprofitadót is, amelyek ellenpontozása érdekében a kiskereskedelem szereplői könnyen nyúlhatnak az egyes cikkek áremeléséhez.
Forrásunk végezetül megemlítette az élelmiszerárstopot is.
A kormány februártól vezetett be ármaximumot egyes alapvető élelmiszerekre, hogy mérsékelje a lakosságot sújtó inflációt. Az eddig is közkeletű vélekedés volt, hogy a láncok más termékeken érvényesítik a bevételi céljaikat. Könnyen lehet, hogy a majd ezerforintos száraztésztánál ez is közrejátszik.
