Logikus, de némiképp váratlanul bejelentés hangzott el péntek reggel a miniszterelnöki rádióinterjúban Orbán Viktortól. A kormányfő azt mondta, hogy
a kormány újabb élelmiszerekre tervezi kiterjeszteni az árstopot.
A lépést azzal indokolta, hogy az Oroszország ellen kivetett EU-s szankciók az élelmiszerárakban is megjelennek. Ha nem lennének retorziók, az legalább a felére csökkenne.
Mindenki veszélyben van, ezért mindent meg kell tenni a pénzromlás csökkentése érdekében
– fogalmazott.
Megerősítette azt a szándékot, hogy 2023 végére el kell érni, hogy Magyarországon egy számjegyű legyen az infláció.
Nem elég ennyi árstop, több kell
Annak érdekében, hogy ez teljesüljön, valóban kézenfekvő megoldás az élelmiszerárstop kiterjesztése. Mint ismert, a kabinet nem először nyúl hozzá ehhez a termékkörhöz: még februártól vezetett be átmenetileg árstopot az egyes alapvető élelmiszerekre
- a kristálycukor,
- a búzafinomliszt,
- a finomított napraforgó-étolaj,
- a házi sertéscomb,
- a csirkemell, a csirke far-hát, a csirkehát, a csirkefar, a csirkeszárnyvég,
- valamint a 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej esetén.
Ezek végfelhasználói árát a 2021. október 15-i szinten maximalizálták. Ennél drágábban nem értékesíthetik a boltok. Az intézkedés február 1-jétől május 1-jéig szólt volna, de mivel a pénzromlás üteme nem lassult, sőt, a kormány meghosszabbította azt. Jelen állás szerint december végéig mindenképp marad az élelmiszerárstop.
A legdrágább termékek kerülhetnek célkeresztbe
Csakhogy a KSH inflációs gyorsjelentéseiből egyértelműen látszik, hogy az élelmiszerek ára továbbra is az egekben van. Csak szeptemberben 35,2 százalékos emelkedést produkáltak egyetlen év leforgása alatt, tehát 2021 szeptemberéhez viszonyítva.
Így érthető, ha a kormány az egy számjegyű inflációs cél teljesülése érdekében tovább szigorítja az árképzést az élelmiszer-kiskereskedelemben.
A kérdés csak az, hogy mely élelmiszerek kerülhetnek a többi árstopos termék mellé és mikortól. A KSH jelentései ebben is útmutatók: az előző hónapban leginkább
- a kenyér (76,2 százalék),
- a sajt (68 százalék),
- a tejtermékek, a vaj és s vajkrém (66,3 százalék),
- a margarin (61,2 százalék),
- a száraztészta (60,2 százalék),
- és a tojás (53,7 százalék) drágult.
Heteken belül élesedhet az új árstop
Vagyis ha a minél hatásosabb inflációmérséklés a fő szempontja a kormánynak, ezek közöl a cikkek közül kerülhetnek ki az újabb ársapkás élelmiszerek. Hogy mikortól, azt nehéz megjósolni. Ha abból indulunk ki, hogy Orbán Viktor január 12-én jelentette be az első körös ársapkát az élelmiszerekre, ami február 1-jétől lépett hatályba,
akkor néhány hét állhat rendelkezésére az érintetteknek, hogy felkészüljenek a változásra.
Ez alapján tehát akár november közepétől, december elejétől már érvényes lehet az élelmiszerárstop kiterjesztése. Az viszont bonyolultabb elemzés szerint dőlhet el, hogy milyen dátummal rögzítik az ármaximumot. Mivel már a nyár közepén is 27 százalékos drágulás ment végbe éves bázison az élelmiszereknél, könnyen lehet, hogy ezúttal is egy több hónappal korábbi árszintet alkalmaz majd a kormány.
