Pillanatokon belül módosíthatják a Paks II. atomerőmű építésére vonatkozó magyar–orosz szerződést. Mostanra ugyanis már nemcsak a korábban emlegetett 2030 és 2031-as időpont tűnik korainak a két új blokk átadási céldátumaként, hanem az a 2032 is, amelyről bő egy éve Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt. Esélyesebb a 2033 és a 2034, sok minden utal erre.
Fotó: Paks II
A Mavir legfrissebb hálózatfejlesztési terve például megemlíti, hogy a hazai energiatermelés 2033-as állapotát leíró változatok között van olyan, amely feltételezi az erőmű átadásának csúszását. Ennél konkrétabb, hogy mintegy fél éve a Paks II-t érintő miniszteri és más hivatalos nyilatkozatokból kikopott a konkrét dátum említése, csak a 2030-as évek eleje szerepel. Ennek alapján a nyilatkozók legalább fél éve elbúcsúztak a 2030-as és 2031-es átadástól.
Több résztevékenység engedélye is további három évig érvényes
A későbbi átadást sejteti az is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a beruházó Paks II. Zrt. kérésére tavaly több olyan határozatot is kiadott, amelyekben kitolta (többnyire három évvel) az adott projektelemre vonatkozó engedélyének hatályát. Márpedig egy-egy munkaszakasz későbbi elvégzése jó eséllyel az egész projektet érinti. Például plusz három évet kapott a betonkeverő üzem vezénylőépületére és a hozzá tartozó gépjárműmérleg építésére vonatkozó, 2023 nyarán lejáró engedély, ahogyan a betonkeverő üzemé, a betonvizsgáló laboratóriumé, az acél- és betonacél szerelő üzemé, és az acéltermék műhelyé tíz további résztevékenység mellett. Persze, ez a történetnek csak az egyik oldala, hiszen közben a paksi munka folyik, az atomhivatal pedig folyamatosan adja ki az új engedélyeket is a beruházás kapcsán.
Várni kell az első beton öntésére
További jele a később átadásnak az, hogy egyre későbbre tolják a beruházás egyik mérföldkövének számító lépésének, az első betonöntésnek az idejét. Tavaly nyáron még 2023 őszi időpontról is lehetett hallani, de a legutóbbi paksi egyeztetésen –, amelyen részt vett Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Andrej Petrov, a fővállalkozó Atomsztrojekszport vezérigazgatója – már a 2025. márciusi időpontot jelölték meg. Igaz, nem zárták ki 2024 decemberét sem.
Arról, hogy várhatóan áprilisban frissítik a beruházás ütemtervét, már tavaly decemberben nyilatkozott a Világgazdaságnak Vitalij Pojanyin, a két új paksi atomblokk projektigazgatója.
Ehhez képest új hír, hogy már most Magyarországra érkezik a tervező és kivitelező Roszatom első számú vezetője, Alekszej Lihacsov.
Bár egy ilyen méretű beruházás, mint a paksi, számos okból csúszhat, most jócskán lehet szerepe lehet az Ukrajnában folyó háborúnak annak ellenére is, hogy az Oroszországgal való polgári célú nukleáris együttműködést semmilyen szankció nem tiltja. „Bizonyos nehézségeket azonban okoznak a szankciók, elsősorban pénzügyek kezelésében, de ezeket a problémákat is sikeresen megoldjuk” – ezt még szintén decemberben mondta lapunknak Vitalij Poljanyin. Hátráltathatja továbbá a Roszatom egyetlen uniós beruházásának megvalósítását az Ukrajnán keresztüli tranzit ellehetetlenülése is, ami miatt az Oroszországból várt berendezések (mindenekelőtt a reaktortartály) majd kerülő úton, a Fekete-tengeren érkeznek.
A háborúhoz köthető nehézség továbbá, hogy a németországi Siemens (egyelőre) németországi politikai tiltás miatt nem kívánja szállítani az új paksi atomerőmű irányítástechnikáját. Igaz, ezzel a Siemensnek a szerződés szerint csak 2028-ban kell elkészülnie, vagyis van még idő. A paksi beruházás projektvezetője egyébként is bízik abban, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a német céggel.
Pakson gőzerővel folyik a munka
A projekt már szemmel látható haladásáról legutóbb Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója adott helyzetképet az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület energetikai konferenciáján. Ismertette, hogy tavaly elkezdődött az építkezés az új blokkok területén, jelenleg a talajszilárdítási zajlik. Mindezt megelőzte résfal építése, amely 2,7 kilométer hosszan öleli körül a két új blokk területét. Az átlagosan 32 méter mély fal vízzáró gátként megakadályozza majd, hogy a talajvíz szabadon bejusson a munkagödörbe. Ez elsősorban az üzemelő négy atomerőművi blokk miatt fontos.
A talajszilárdítást a Bauer cég kilenc géppel végzi 17 hektáron. Összesen 75 ezer furat készül azért, hogy a munkagödör alatti talaj kellően szilárd legyen és biztonságos alapot adjon a nagy tömegű nukleáris szigetnek. A nyáron várhatóan megkezdődhet a talaj kitermelése az ötös blokk alatt az eddig már kiemelt mínusz 5 méteres szinten túl a tervezési szintig. Folytatódik a talajszilárdítás a hatos blokk területén 2025 nyaráig.
A talajszilárdítás során összesen 1,5 millió méter furat készül. Ezzel eljutnánk a Plútó felszínétől a magjáig – fogalmazott.
Közben épülnek a felvonulási épületek, zajlik a nagyberendezések gyártása, az 5. blokk zónaolvadék-csapdája rövidesen elkészül. A beruházásban osztrák, amerikai, német francia, svéd cégek vesznek részt a több mint száz magyar vállalkozás mellett.
