Valami megindult a magyar gazdaságban, aminek sokan fognak örülni

Idén júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nem fenntarthatatlan a kiskereskedelem bővülése

A fogyasztás a második negyedévben felhasználási oldalról mindenképpen a gazdaság fő húzóereje lehetett, Ez a húzóerőség a következő negyedévekben is fennmaradhat, amelyet a reálbér emelkedése is támogat (persze ennek mértéke nagyon nem mindegy), de segítenek a különböző kormányzati intézkedések, amelyek így növelik a rendelkezésre álló jövedelmet – emelte ki kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ebből a növekedésből persze nem mindegy, hogy mennyi jelenik meg a hazai kereskedelemben és mennyi külföldi webshopokban, amelyeknek a magyar gazdasághoz nem nagyon van kapcsolódásuk.

„A vásárolt volumen növekedése persze nem feltétlenül azt jelneti, hogy darabra vásároltunk többet, ez részben adódhat a korábbi lefelé vásárlás megfordulásából is, most már ismét kereshetik a vásárlók a jobb, drágább termékeket. Azt persze nem állítanám, hogy a magas árszínvonal nem jelent továbbra is problémát – vélhetően sok vásárló ítél egy-egy terméket túl drágának, ami a keresletet visszaveti” – tette hozzá a szakértő.

Ami probléma, hogy a gazdaság növekedéséhez csak a fogyasztás tud hozzájárulni, a nettó export és a beruházások továbbra is visszahúzó erőt jelentenek. A fogyasztás következő időszakbeli emelkedése – és ez különösen is a jövő évre igaz – szempontjából meghatározó, hogy hogyan alakul a reálbérek emelkedése. A gazdasági növekedés csak akkor tud beindulni, ha a bérek reálértéke növekszik, amihez egyrészt a munkaerőpiac feszességének növekedésére, másrészt pedig a minimálbér és még inkább a garantált bérminimum érdemi emelésére van szükség.

„Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy az év hátralévő részében a fogyasztás továbbra is bővül, a kérdés csak ennek mértéke. A mostani kiskereskedelmi adat ebben nem mutat sem lassulást, sem gyorsulást az év eddigi részéhez képest” – zárta gondolatait a vezető közgazdász.

Hasonlóan látja a helyzetet Horváth Diána, a Gazdaságelemzési Központ senior elemzője is. Várakozásaik szerint a kiskereskedelem forgalma az év hátralévő részében tovább bővülhet, köszönhetően a reálbérek növekedésének, amely bár lassul ugyan az elmúlt időszakban, de ennek ellenére érdemi maradt. A reálbérek emelkedésével pedig a háztartások jövedelmi helyzete egyre kedvezőbbé válik, ami pedig továbbra is támasztékként szolgál a fogyasztás bővüléséhez.

Horváth úgy véli, hogy ebbe az irányba hatnak a július 1-től és október 1-től bővülő családtámogatások is, amelyek tovább javítják a gyermekes családok jövedelmi helyzetét, de a következő hónapokban az iskolakezdés is növeli majd a forgalmat egyes szegmensekben. Összességében az év hátralévő részében a fogyasztás további emelkedését várja a szakértő, ami így a gazdasági növekedés fő motorja maradhat.

Kevésbé optimista az adat kapcsán Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza, szerinte ugyanis a kiskereskedelem nem tudott pozitív meglepetéssel szolgálni, mivel a piaci konszenzust alulmúló növekedést nyújtott. Összességében minden szektorban javuló teljesítményt látunk, azonban továbbra sincs jele a tartós, hosszú hónapokon át tartó növekedési szekvenciáknak. Mindez azt jelzi, hogy elég egy apró sokk vagy lakossági elbizonytalanodás és a még mindig alacsony fogyasztói bizalom mellett a fogyasztás növekedése belassul.

„Ami egyelőre biztosnak tűnik, hogy a volatilitás velünk marad majd az év hátralévő részében is, de meglátásunk szerint a növekedés trendje is, hiszen az év vége felé közeledve érkeznek majd a kereslet élénkítését segítő kormányzati intézkedések. Mivel van, ami már életbe is lépett, így a júliusi adatokból már valamelyest kiolvasható lesz, hogy a többletjövedelem milyen mértékben képes megdobni a fogyasztást és az hol csapódik le elsősorban. Az ING Bank idénre továbbra is 2,5–3,5 százalék körüli éves átlagos növekedésre számít a kiskereskedelmi szektorban” – ismertette prognózisát irovácz Péter.

Az adócsökkentési programmal magyarázza a kedvező adatot a szaktárca

A friss adatra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált. Kiemelték, hogy a kormány azon dolgozik, hogy tovább emelkedjenek a bérek, és a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudjanak költeni. A tárca szerint jelenleg Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre:

• két lépcsőben a három és a kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó mentességben részesülnek, amellyel így a kormány összesen 360 milliárd forinttal többet hagy a magyar családoknál,
• emellett kétlépcsőben megduplázza a családi adókedvezményt, ami 290 milliárd forint támogatást jelent.

Az NGH kihangsúlyozta, hogy a kormány minden esetben határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben annak érdekében, hogy a növekvő bérek és az adócsökkentések pozitív hatása a magyar családok pénztárcáján is érezhető legyen, ami hozzájárul a fogyasztás bővüléséhez is. Ennek érdekében vezették be az árréscsökkentést, majd azt kiterjesztette a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre is, ami gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett. A lépés érdemi segítséget nyújt a magyar embereknek, a drogériákban átlagosan 26,1 százalékkal, az élelmiszerüzletekben 20,3 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek.

Eközben az európai gazdaság szenved, és a magyar ipart – amely szintén lehetne gazdasági húzóerő – visszatartó hatások érik.