Elnök úr, amikor négy hónapja beszélgettünk, azt a reményét fejezte ki, hogy a megye gazdasága az év végére kiheveri a válságot. Most ismét felszökött a megbetegedések száma, sőt még ön is megfertőződött. Elromlottak a kilátások?
Senki nem tudta előre felmérni, és még most se tudja, mekkora veszteséget okoz a járvány második hulláma. Az biztosnak látszik már most, hogy jobban megviseli a társadalmat, mint az első hullám után sokan gondoltuk. Magyarország mind a járvány, mind a gazdaság szempontjából nagyban kiszolgáltatott az európai viszonyoknak. Fontos megtalálni az észszerű egyensúlyt, hogy meg tudjuk védeni a járványtól a lakosság egészségét, ugyanakkor ne éljük fel a jövő lehetőségeit, megóvjuk a vállalkozások működőképességét.
Fotó: Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Mérhetjük Németország vagy Ausztria példáihoz a támogatási igényeinket, de tudatában kell lenni, hogy a magyar gazdaság teherviselő képessége nem ugyanakkora. A legnagyobb baj, hogy egyelőre nem látszik, mikor lesz vége a járványnak.
A feldolgozóipar, az élelmiszeripar, az agrárszektor, valamint a szolgáltatások egy része jól működik a megyében, az idegenforgalom és a vendéglátás ugyanakkor a padló közelében van. A szakemberek se tudják megjósolni, mikor állhat vissza a normál élet, de tarthatunk tőle, hogy a jövő év közepéig még elhúzódik ez a rendkívüli helyzet.
Áthidalható ez az időszak állami segítséggel?
Látható, hogy az említett szolgáltatásokban, valamint az építőiparban és más területeken is főleg a kisvállalkozások küszködnek jelentős nehézségekkel, és félő, hogy az alkalmazottak nagy részétől meg kell válniuk. Olyan segítségre és támogatásra van szükség, amely a vállalkozásoknál jelentősen csökkentené a foglalkoztatás terheit, a bérek egy részét átvállalja, így biztosítva, hogy a járvány elmúltával minél gyorsabb és hatékonyabb lehessen az újraindítás. Mindemellett nagyon fontos – megfelelő kormányzati beavatkozással – a minél nagyobb fizetőképes kereslet megtartása. Ennek értelmében fontos intézkedés volt a kamara javaslatára az éttermek bezárása után a kiszállított ételek áfájának 5 százalékra csökkentése.
Mindezeket és a hasonló támogatásokat a szállodaiparra is szükséges lenne kiterjeszteni. Célszerű lenne a más, nehéz helyzetben lévők, főleg a kis- és középvállalati szektor számára a munkabért terhelő költségek átmeneti csökkentése vagy elengedése is. A támogatási lehetőségek egyre szélesebb körben jelennek meg – ilyen az új Széchenyi Turisztikai Kártya is –, fontos, hogy azokat minél több vállalkozás megismerje és igénybe is vegye.
Fotó: Getty Images
Reméljük, hogy az európai uniós források is mielőbb rendelkezésre fognak állni, lendületet adva a gazdaság járvány előtti pályára állításának. Az egész Európai Unióban ez a prioritás, amelynek felül kell írnia minden egyéb befolyásoló feltételt. Ehhez reményt ad a német EU-elnökség is, hiszen nagyon sok meghatározó német cég működik Magyarországon, és miattuk is fontos a mielőbbi dinamikus gazdasági növekedés.
Hajdú-Bihar a kevésbé iparosodott megyék közé tartozik, ugyanakkor az ipari termelés a tavalyi 10 százalék után az első fél évben 3,2 százalékkal tudott növekedni, pedig országosan nagy volt a visszaesés a járvány miatt. A beruházások volumene is alig csökkent a megyében. Ezt hogy csinálták?
Most az a fontos, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok is fel tudjanak nőni ehhez a feladathoz, emelni tudják a bevételüket és akár az exportjukat is. A beruházások is azt jelzik, hogy megmaradt a külföldiek érdeklődése.
