Költségvetés takaréklángon

Eger önkormányzatának költségvetése az idén takaréklángon ég. A korábbi évek nagyberuházásaihoz -- elsősorban a fedett uszodáról, a szennyvíztisztító műről és az energiaracionalizálási programról van szó -- tartalékainkat felhasználtuk, s összességében több mint 1,3 milliárd forint hitelt vettünk fel. Városunk 428 millió forintos idei adósságszolgálati kötelezettsége mellett nem túl biztatóak a kilátások 2001-re. A központi költségvetésből érkező 415 millió forint az előzetes számítások szerint pusztán a kötelező -- 413 milliós -- bérfejlesztésekre lesz elegendő. Az összes többi önkormányzati feladat növekvő terhe a városra hárul, vagyis a dologi és egyéb kiadások fedezetét Egernek kell előteremtenie.
A központi költségvetésből várható 415 millió forintban már benne vannak azok a normatívák is, amelyeket az állam által kötelezően ránk hárított, illetve az önkormányzat által vállalt feladatokra kapunk. Ezek ellátásának költségeit tehát a városnak saját forrásaiból kell biztosítania! A tűzoltóknak jogosan járó pótlékok 50 milliós hátralékára egyértelmű kötelezettség mellett sem adott fedezetet a kormány, és tovább húzza a gázvagyon miatti önkormányzati járandóság kifizetését is. A történelméről, idegenforgalmi adottságairól, gasztronómiai és borkultúrájáról ismert Eger közgyűlésének nagy költségvetési ötletbörzére lesz ahhoz szüksége, hogy visszasorolja a szükséges rekonstrukciós munkákat, drasztikusan lefaragja a kiadásokat, esetleg értékesítse ingatlanait, és szigorú takarékosság mellett elősegítse az idén is a város fejlődését.
Az már egészen biztos, nagyberuházásokra ebben az évben nem futja önerőből, pótlólagos állami támogatásra pedig nemigen számíthat az MSZP--SZDSZ koalíció által irányított, 58 ezres lélekszámú megyeszékhely. A város korábban --- még a konzervatív vezetésű önkormányzat idején -- ígéretet kapott arra, hogy a Makovecz Imre tervei alapján épülő, mintegy 2 milliárd forintba kerülő fedett uszodához 320 millió forintos állami dotáció érkezik. Bár az önkormányzat az összeget be is tervezte az 1999-es és a 2000-es költségvetésébe, a pénzre hiába vártunk. Mindössze 17 millió forintos üzemeltetési támogatás várható az Ifjúsági és Sportminisztériumtól ez évben. Az uszoda megépítéséhez kapcsolódó közel egymilliárdos hitel jelentős teher a 2001-ben hozzávetőleg 7,3 milliárdból gazdálkodó Egernek, amely pillanatnyilag 550 millió forintos hiánnyal is küzd!
Ugyancsak rossz hír a Heves megyei és az egri önkormányzat számára, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet teljes körű felújítását megcélzó program pályázata nem nyert állami támogatást, így a rekonstrukció az idén nem kezdődhet el, továbbá "eltévedt" az Egerbe tervezett, régiós érdekeket szolgáló kongresszusi központ projektje is.
Eger vezetése azonban sopánkodás helyett arra törekszik, hogy biztosítsa meglehetősen nagy, 2500 dolgozót foglalkoztató intézményrendszerének fenntartását, gyógy- és termálprojektjének folytatását, ipari parkjának bővítését, a technológiai központ megépítését, az állam által is finanszírozott lakásprogramjának befejezését, a város műemlék épületeinek helyrehozatalát, valamint a kulturális rendezvények folytatását. A hevesi megyeszékhely polgárai ragaszkodnak városukhoz. A problémák ellenére a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az egriek 84 százaléka egy dinamikusan fejlődő város lakójának tartja magát, s 93 százalékuk örömmel fogadja a városunkba érkező turistákat.