BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Átmeneti lehet az infláció megugrása

A jegybank három havonta 15 bázisponttal emelheti az alapkamatot.

Inkább átmenetinek látszik az infláció megugrása, de hosszabb távon az elmúlt évtizedben megszokottnál magasabb, 2-3 százalékos lehet a drágulás üteme – mondta Kiss Péter, az Amundi kötvényportfólió menedzsere az alapkezelő sajtótájékoztatóján. 2021-ben nőtt az esélye az inflatórikus rezsimnek. A Fed arra számít, hogy az év végére lecsenghet az újranyitás okozta extra kereslet.

A korábbi évtizednél magasabb inflációra kell felkészülni, akár a 70-es évek inflációs spirálja is visszatérhet az egyik tábor szerint, míg a jegybankárok inkább átmeneti állapotra készülnek.

Fotó: Shutterstock

Az inflációs folyamatok tartósságát több tényező is támaszthatja alá egy 2014-es Deutsche Bank-felmérés szerint:

  • A kapacitás-kihasználtság a 2008-as szinten van
  • Nehezebb betölteni az üres álláshelyeket, mint 2005-2006-ban
  • Komoly fizetésemeléseket terveznek a cégek a következő hónapokban
  • Az inflációs folyamatokat a megugró nyersanyagárak, az élelmiszerárak és a tengeri szállítás alapját képező konténerárak növekedése okozta.
  • Kiss Péter rámutatott: a várható folyamatok nem igazolódtak be, nem pörgött fel az infláció.

    A tartós infláció mellett számos érv sorakoztatható fel:

  • A jegybankok magasabb inflációt szeretnének elérni, mint a korábbi évtizedekben.
  • A fiskális politika is felfutott, a válság alatt megnyomták a gázpedált, helikopterpénzzel és kiterjesztett segély-rendszerrel élénkítették a gazdaságot.
  • A globális kereskedelem lefelé nyomta az inflációt az elmúlt évtizedekben, de a közeljövőben az értékláncok regionalizálódhatnak.
  • A nyersanyagkészletek csökkenése, illetve a kereslet meghaladja a kínálatot, ami szuperciklust indíthatott el, ezért a nyersanyagárak emelkedése várható.
  • Ha az inflációs várakozások megváltoznak, az emberek magasabb árakkal szembesülnek, akkor a lakossági várakozások is emelkedettek, lesznek, ami a bérigényen keresztül inflációs spirálhoz vezethet.
  • Az elöregedő társadalmak miatt csökken a munkaképes lakosság aránya, ami béremelkedést okozhat hosszútávon.
  • Az átmeneti inflációs csúcs lehet az alábbiak miatt:

  • A szolgáltatások inflációja ugyan megugrik a gazdasági nyitás miatt, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont ellensúlyozhatja ezt, a pandémia előtti fogyasztási szerkezet visszaáll.
  • Az autóárak ugyan 30 százalékkal nőttek, azonban ez az ütem nem tartható, ami dezinflációs hatással bír.
  • A stimulus csekkek 25 százalékát költötték fogyasztásra az USA-ban, 40 százalék adósságtörlesztésre, 33 megtakarításként csapódott le.
  • A kibocsátási rés magas maradhat a következő években.
  • A munkaerőpiaci taralékok jelentősek, ami dezinflációs hatású.
  • A nyersanyagárak változása nem gyűrűzik át a maginflációba – a 70-es években ezt láthattuk, azonban a 2000-es évekre lecsengett ez a folyamat. A maginflációban nem jelennek meg a nyersanyag és az élelmiszerárak – erre nincs hatása a monetáris politikának.
  • Az elöregedő társadalmakban alacsony az infláció – ilyen például Japán, ahol évtizedes távlatban a defláció okoz problémát – míg a fiatal társadalmakban gyors a pénzromlás. A költési hajlandóság az életkor emelkedésével változik, a költekezés csúcsát 50 év környékén érik el az átlagosan, ezután csökken a fogyasztás.
  • Ahol magasabb az adósság, ott alacsonyabb az infláció.
  • A globális kereskedelem új csúcson van, ami dezinflációs hatású.
  • A technológiai fejlődés lassíthatja az inflációt, az eszközök hatékonyság növelésének köszönhetően, a zöld energia fejlődése is ilyen tényező, ráadásul a fosszilis alapanyagárak csökkenhetnek a zöld energiára áttéréssel
  • Mi a helyzet Magyarországon?

    A vállalati növekedés támogatása volt az MNB célja, különösen, hogy a lakossági fogyasztás visszafogott volt. A külső környezet segítette a folyamatot, mivel az importált infláció alacsony volt.

    Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

    A következő időszakban magas GDP-növekedés várható, ami inflációs hatással bír, igaz,

    a májusi fogyasztói árindex 5,1 százalékából 2,2 százalékpontot az üzemanyagok magyaráztak.

    A vállalatok munkaerőhiánnyal küzdöttek, a bérdinamika megtörését várták a válságtól, azonban magas maradt, és a munkanélküliség is aránylag alacsony maradt – ráadásul az MNB további bérnövekedést és a munkaerőpiac feszesedését várja.

    Az inflációs várakozások a legutóbbi felmérés szerint már átlépte a 3 százalékos jegybanki célt, ami beépülhet a fogyasztói árakba.

    Ezen indokok miatt léphet a szigorítás útjára az MNB. Az egyhetes betét 0,75 százaléka támogatta az árstabilitást, azonban márciusban megjelentek a felfelé mutató kockázatok, és kikerült az a mondat, hogy a “a jelenlegi kondíciók támogatják az árstabilitást”. A bérdinamika és a munkaerőhiány arra mutat, hogy a korábban gondoltnál nagyobb a felfelé mutató kockázat.

    A jegybank kamatemelése borítékolható.

    Ugyan a medián várakozás 0,75 százalékra emelkedő alapkamatra számít, azonban mi 0,9 százalékra emelkedő alapkamattal kalkulálunk. Az ellentmondás annak tudható be, hogy a nyugati elemzők továbbra is az alapkamatot tekintik irányadó rátának. A jegybank eltüntetheti az egyhetes betét és az alapkamat közötti eltérést, a közleményben hangsúlyozhatják az egyhetes ráta alapkamathoz ragasztását.

    Három havonta 15 bázispontos emelkedés várható, 2022 első negyedévében kivárás lehet, utána azonban folytatódhat az emelés. A forintárfolyam jelenleg túl erős, valamennyi gyengülés következhet.

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.