Tovább pörög a magyar ipar

2020 januárjában az ipari termelés volumene 2,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 2,7 százalékkal emelkedett – közölte gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónaphoz viszonyítva – három hónap csökkenés után – 4,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban.

A legnagyobb súlyú járműgyártás az előző havi visszaesés után jelentősen emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában gyorsult a növekedés üteme – tették hozzá.

Tavaly 5,4 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző évi 3,5 százalék után. 2019 decemberében az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és 3,7 százalékkal az előző havitól.

A járműipar tavalyi kibocsátása 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 0,2 százalékkal elmaradt az előző évitől. A villamosberendezések gyártása 14,3 százalékkal, a számítástechnikai cikkeké 6,8 százalékkal nőtt, az élelmiszeripar termelése 5,2 százalékkal emelkedett.

A múlt héten megjelent GDP-adatok szerint az iparban hozzáadott érték tavaly 5,0 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit és ezzel egy százalékponttal járult hozzá a 4,9 százalékos gazdasági növekedéshez. A negyedik negyedév gyengébb volt az átlagnál: a növekedés 3,2 százalékos volt, amivel az ipar 0,7 százalékpontot adott hozzá a 4,5 százalékos GDP-növekedéshez.

Az ipari termelés januári részletes adatait március 12-én, jövő csütörtökön teszi közzé második becslése alapján a KSH.

Az autógyártás húzza a szektort

A januári ipari bővülés mögött elsősorban az autóipari termelés év végi leállása utáni újraindulása áll – írja kommentárjában Virovácz Péter az ING elemzője. Emellett az olyan fontosabb ágazatokban is, mint az elektronikai ipar vagy éppen az élelmiszeripar, gyorsult a növekedés üteme.

A javulás tehát általánosnak tekinthető, ugyanakkor vélhetően

a növekedés mértékét már valamelyest visszafoghatta a koronavírus okozta ellátási láncokat érintő probléma.

Mivel az európai helyzet csak februárban súlyosbodott, így a februári ipari adatban már várhatóan nagyobb fékező erőt látunk majd.

Mivel jelenleg egyedül a kiskereskedelem és az ipar januári adatai állnak rendelkezésre, nagyon nehéz következtetni az első negyedévi GDP-növekedésre. Különös tekintettel arra, hogy február 21.-e után vált igazán súlyossá az európai járványügyi helyzet. Egyelőre azonban bizakodóak vagyunk abban a tekintetben, hogy az első negyedévben a GDP még valószínűsíthetően bővülni tudott negyedéves összevetésben.