Bár egyes hangok a munkaerőpiac gyengüléséről beszélnek, a statisztikai adatok épp az ellenkezőjét mutatják: a magyar foglalkoztatási mutatók továbbra is erősek – mondta Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Világgazdaságnak.
Kiemelte, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős előrelépést tett: míg 2010 környékén még az Európai Unió sereghajtói közé tartoztunk, mostanra az élmezőnybe kerültünk. Nemrég a KSH közzétette az idei májusi foglalkoztatási adatokat, az Eurostat pedig a tagállamok első negyedéves számait – emlékeztetett Szalai Piroska.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint a magyar munkaerőpiac az idei év elején is kiválóan teljesített. Mindezt alátámasztja, hogy a 20–64 éves korcsoportban a magyar foglalkoztatási ráta 81,2 százalék volt, ami az ötödik legjobb a tagállamok között
után, jócskán meghaladva az unió 75,8 százalékos átlagát. A legutóbbi hetedik helyünkről kettőt előrelépve Svédországot és Észtországot is megelőztük – emelte ki.
Németország, Hollandia és Luxemburg esetében stagnálás volt tapasztalható az év elején – magyarázta az adatokat. Hozzátette, hogy hét országban csökkent a foglalkoztatási ráta, ide tartozik Dánia, Lengyelország és Románia. Arra is kitért, hogy a munkaerőpiac már romló tendenciát mutat azoknál az országoknál, amelyek Ukrajnához földrajzilag legközelebb helyezkednek el. Megjegyezte:
mindössze 17 ország ért el növekedést.
Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon volt a harmadik legnagyobb foglalkoztatásiráta-növekedés az idei első negyedévben a tavalyi negyedik negyedévhez viszonyítva, amennyiben a szezonálisan kiigazított adatokat hasonlítjuk össze.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkaerőpiac szezonalitása erős hatással van a foglalkoztatási számokra. Az év első negyedéve hagyományosan alacsonyabb munkaerőigényű időszak, amit a második és harmadik negyedévben
felfutása követ. A negyedik negyedév pedig a kereskedelem és az év végi projektek miatt ismét intenzívebb időszak – ezek a ciklikus változások természetesek – mondta Szalai Piroska.
Hozzátette: az elmúlt években nemcsak a foglalkoztatottság bővült, hanem az inaktív népesség is számottevően csökkent, vagyis azok is munkába álltak, akik korábban nem voltak jelen a munkaerőpiacon. A cél továbbra is az, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges munkaerőt minél nagyobb arányban a hazai tartalékokból biztosítsák.
A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: a 20–64 éves népesség száma már 12 országban csökken, köztük Magyarországon is. Hazánkban az első negyedévben a népesség csökkenése mellett a foglalkoztatottak létszáma szinte stagnált, miközben a munkanélküliek és az inaktívak száma csökkent – ennek köszönhetően tudott a foglalkoztatási ráta emelkedni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.