Hiába jelent meg több jelentős makrogazdasági adat az elmúlt hetekben, egyik sem kapott olyan nagy figyelmet, mint a jegybank és a kormány közös bejelentése, miszerint eltolják az árfolyamsávot a gyenge irányba 2,26 százalékkal, és 70 milliárd forintos megtakarítást eszközölnek a költségvetésben. A bejelentés után a lassan addig is gyengülő hazai fizetőeszköz "bezuhant", és a néhány nappal korábbi szinthez képest csaknem 20 forinttal többet kellett adni egy euróért.
A piac azonban teljesen értetlenül állt a bejelentések előtt. A monetáris lazításnak felfogható döntést ugyanis akkor hozták nyilvánosságra, amikor az árfolyam egyébként is gyengébb volt a célként megnevezett 250 forint/eurós szintnél. (A jegybank négy érve közül három a lazítás lehetőségét indokolta, egyben pedig megnevezett az aktuálisnál szigorúbb monetáris kondíciót, így teljesen kiismerhetetlenné váltak a jegybank szándékai.) Több pénzügyi befektető zárta pozícióit és elhagyta a magyar pénzpiacot, látva az ott kialakult zűrzavart, a hazai gazdaságpolitika hiteltelenségéről pedig a teljes külföldi szaksajtó cikkezett.
A helyzetet a jegybank először 100 bázispontos kamatemeléssel próbálta menteni. Ezután - megakadályozva a túlságosan erős kamatemelési várakozások kialakulását - rendkívüli, 200 bázispontos kamatemeléssel és összhangot sugalló kommunikációval a kormány és a jegybank együtt állt ki az erős(ebb) hazai valuta mellett. A gyengülés ugyan megállt, de a kívánatos szinttől még messze áll, pontosabban ingadozik a kurzus. (Piaci információk szerint a stabilitást a jegybank csendes intervenciókkal is igyekszik erősíteni.)
Járai Zsigmond jegybankelnök lapunknak adott nyilatkozatában néhány hete elismerte, hogy követtek el hibákat a sáveltolás végrehajtásával kapcsolatban. Rosszul időzített és gyengén kommunikált döntés volt az árfolyamsáv eltolása - mondta.
A piac túlreagálta a legutóbbi gazdaságpolitikai intézkedéseket, így bízunk benne, hogy ekkora, sőt később esetleg ennél kisebb kamatkülönbözet mellett is erősödik az árfolyam és stabilizálódni fog a piac - fogalmazott az MNB-elnök, aki ugyanakkor azt is elmondta, hogy a jegybanknak nincs rövid távú árfolyamcélja.
A gazdaságpolitika nem csupán hitelességvesztést szen-
vedett el, hanem azzal is szembe kell néznie, hogy az elmúlt két év intézkedéseinek következtében több területen elveszik relatív előnyünk. Magyarország a mezőny második fe-lében helyezkedik el a csatlakozó kelet-közép-európai államok között az úgynevezett konvergenciafolyamat tekintetében.
Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által közösen készített konvergenciaindex alapján a magyar gazdaság - a végleges 2002-es adatok és a 2003-as várakozások szerint egyaránt - csupán a hatodik helyen található a nyolc vizsgált ország között. Hazánk elsősorban a rossz külső és belső egyensúlyi folyamatok miatt kapott a 10-es skálán 6,4-es osztályzatot, miközben az éllovas Szlovénia 8,5 pontot kapott teljesítményére. (MI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.