Hiába jelent meg több jelentős makrogazdasági adat az elmúlt hetekben, egyik sem kapott olyan nagy figyelmet, mint a jegybank és a kormány közös bejelentése, miszerint eltolják az árfolyamsávot a gyenge irányba 2,26 százalékkal, és 70 milliárd forintos megtakarítást eszközölnek a költségvetésben. A bejelentés után a lassan addig is gyengülő hazai fizetőeszköz “bezuhant”, és a néhány nappal korábbi szinthez képest csaknem 20 forinttal többet kellett adni egy euróért.
A piac azonban teljesen értetlenül állt a bejelentések előtt. A monetáris lazításnak felfogható döntést ugyanis akkor hozták nyilvánosságra, amikor az árfolyam egyébként is gyengébb volt a célként megnevezett 250 forint/eurós szintnél. (A jegybank négy érve közül három a lazítás lehetőségét indokolta, egyben pedig megnevezett az aktuálisnál szigorúbb monetáris kondíciót, így teljesen kiismerhetetlenné váltak a jegybank szándékai.) Több pénzügyi befektető zárta pozícióit és elhagyta a magyar pénzpiacot, látva az ott kialakult zűrzavart, a hazai gazdaságpolitika hiteltelenségéről pedig a teljes külföldi szaksajtó cikkezett.
A helyzetet a jegybank először 100 bázispontos kamatemeléssel próbálta menteni. Ezután – megakadályozva a túlságosan erős kamatemelési várakozások kialakulását – rendkívüli, 200 bázispontos kamatemeléssel és összhangot sugalló kommunikációval a kormány és a jegybank együtt állt ki az erős(ebb) hazai valuta mellett. A gyengülés ugyan megállt, de a kívánatos szinttől még messze áll, pontosabban ingadozik a kurzus. (Piaci információk szerint a stabilitást a jegybank csendes intervenciókkal is igyekszik erősíteni.)
Járai Zsigmond jegybankelnök lapunknak adott nyilatkozatában néhány hete elismerte, hogy követtek el hibákat a sáveltolás végrehajtásával kapcsolatban. Rosszul időzített és gyengén kommunikált döntés volt az árfolyamsáv eltolása – mondta.
A piac túlreagálta a legutóbbi gazdaságpolitikai intézkedéseket, így bízunk benne, hogy ekkora, sőt később esetleg ennél kisebb kamatkülönbözet mellett is erősödik az árfolyam és stabilizálódni fog a piac – fogalmazott az MNB-elnök, aki ugyanakkor azt is elmondta, hogy a jegybanknak nincs rövid távú árfolyamcélja.
A gazdaságpolitika nem csupán hitelességvesztést szen-
vedett el, hanem azzal is szembe kell néznie, hogy az elmúlt két év intézkedéseinek következtében több területen elveszik relatív előnyünk. Magyarország a mezőny második fe-lében helyezkedik el a csatlakozó kelet-közép-európai államok között az úgynevezett konvergenciafolyamat tekintetében.
Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által közösen készített konvergenciaindex alapján a magyar gazdaság – a végleges 2002-es adatok és a 2003-as várakozások szerint egyaránt – csupán a hatodik helyen található a nyolc vizsgált ország között. Hazánk elsősorban a rossz külső és belső egyensúlyi folyamatok miatt kapott a 10-es skálán 6,4-es osztályzatot, miközben az éllovas Szlovénia 8,5 pontot kapott teljesítményére. (MI)
