Sok tekintetben rosszul érintené hazánkat az adóalap-harmonizáció, harmadával is csökkenhet a büdzsét megillető bevétel. A nagy cégek számára mindenképpen egyszerűsítést jelentene, ha csatlakoznánk a paktumhoz.
Hazánknak a modellszámítások szerint sem érdeke az Európai Bizottság friss javaslatában szereplő közös konszolidált társaságiadó-alap átvétele. A gondot elsősorban a konszolidáció okozza, vagyis az, hogy a tervek szerint a cégcsoportok egyes tagálla-mokban keletkező veszteségüket elszámolhatnák más tagországokból származó nyereségükkel szemben. Míg ez a nagy nemzetközi cégek számára komoly adminisztratív megtakarításokhoz vezetne, az Európai Bizottság tanulmánya megállapítja: a Magyarországot illető adóalap harmadával csökkenne. Vagyis azonos bevételhez meg kellene emelni az adókulcsot, ennek viszont igen rossz az üzenete a befektetők és a vállalkozók körében.
Ennek köszönhető, hogy Orbán Viktor kormányfő a héten leszögezte: nem csatlakozunk az elsősorban az euróövezeti tagoknak szóló versenyképességi paktumhoz. Az már más kérdés, hogy elemzők szerint „belülről” több esélyünk lenne a megállapodás saját szájunk íze szerinti alakítására.
A vita arra is rámutat, hogy a magyar társaságiadó-alap szélesnek számít, a nemzetközi cégek pedig arányosan több veszteséget számolnak el nálunk, mint más országokban. A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint egyébként a közös uniós adóalap bevezetése Magyarországon 0,14 és 0,92 százalék közötti GDP-csökkenéshez vezetne.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
