Múlt héten, 4 napon keresztül ülésezett Magyarországon a Berni Unió. Mi volt a célja az exportszakma találkozójának?

A Berni Unió lassan 90 éves múltra tekint vissza és jelenleg 68 országból van tagja az exporthitelezési vagy exportbiztosítási szektorból. A szereplők tehát alapvetően a világkereskedelem pénzügyi hátterével foglalkoznak. Ezek részben biztosítók, részben bankok, vagy ahogy mi is, a kettő együtt – ez utóbbi viszont igen ritka, így nagy előnyt is jelent az adott ország exportőreinek. Az Uniót azzal a céllal alapították anno, hogy szakmának legyen egy olyan közös platformja, beleértve az állami és magán intézményeket is, ahol egyfajta know-how központként és a tapasztalatok megosztásával a világ egymástól távol lévő, de kereskedelmi kapcsolatban álló pontjait közösen tudják – pénzügyi eszközök segítségével – támogatni, fejleszteni. 

Mi az alapításunk után két évvel léptünk be, tehát 25 éve a szövetség tagjai vagyunk. Az összes intézmény azonos abban, hogy az OECD, tehát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vonatkozó keretegyezménye alapján hitelez, vagy nyújt biztosítási terméket a saját exportőrei támogatására. A célok is megegyeznek: a világkereskedelem előremozdítása, a pénzügyi egyenlőtlenségekből fakadó esetleges kereskedelmi hátrány felszámolása. Ezek érdekében a szövetség irányvonalakat fogalmaz meg, amelyek mentén a konkrét szabályalkotás megvalósul az OECD és az EU exporthitel munkacsoportjaiban.

Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Milyen témákra koncentrált a budapesti találkozó?

A múlt héten Budapesten lezajlott Annual General Meetinget a pandémia miatt tavaly nem tudta megszervezni a szervezet, így bár az online térben folyamatos, gyakorlatilag napi szintű a kapcsolattartás, még a tekintetben is különleges volt az általunk szervezett esemény, hogy újra személyesen tudtunk egyeztetni. A közel 50 szakmai ülés mellett – csak mi – közel ugyanennyi bilaterális tárgyalást folytattunk le Kanada exporthitel-ügynökségétől Dél-Koreáig. 

2020-ban a globális exportforgalom 14%-át ez a közösség biztosította a kereskedelmi, politikai vagy egyéb kockázatokkal szemben, illetve azok ellen. Figyelembe véve, hogy az elmúlt másfél év jelentősen befolyásolta az általunk képviselt szektor munkáját és mellette persze a globális kereskedelem és a világot behálózó külföldi tőkebefektetési projektek minden szereplőjének gondolkodásmódjára is jelentősen hatottak a megtapasztaltak; bőven volt miről beszélni.

A fókuszban három fő téma állt: milyen gazdasági pálya következik a COVID után, a szubszaharai térség fejlesztési lehetőségei, amely most a világ minden pontjáról vonzza az exportőrök figyelmét, valamint a fenntartható finanszírozás a klímacélok teljesülése érdekében, így nagy érdeklődés övezte saját afrikai projektjeinket és Zöld Finanszírozási Programunkat.  

Mire jutottak a várható gazdasági trendek kapcsán?

A WTO mérései szerint 2020-ban a világkereskedelmi forgalom 18 ezer milliárd dollárt tett ki, ami 7,5 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest. Ezzel szemben az exporthitelügynökök biztosítási volumene 9 százalékkal nőtt ugyan ezen időszakban, amiből jól látszik, hogy az exporttal járó kockázatok kezelése jelentősen felértékelődött a világkereskedelem résztvevőinek pénzügyi tudatosságában. Biztató ugyanakkor, hogy a 2008-2009-es válságkor ugyanez 14 százalék volt, amiből következik, hogy a koronavírus nyomán nem ugyanolyan típusú megtorpanást látunk, hiszen a piac kockázatvállalási étvágya nem szűnt meg, csak a hangsúlyok helyeződtek át és már látszik a visszapattanás is. A kérdés tulajdonképpen az, hogy vissza tud-e épülni a 2010-2019 közötti ütem, vagy egy új, lapos görbéjű növekedés veszi kezdetét. Az exporthitel-ügynökségek arra törekednek, hogy a legjobb szcenárió következzen be és ezért hajlandók akár a kereskedelem hajtómotorjaként is fellépni a jövőben.

Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Hol látja a másik két kérdésekben az EXIM a saját helyét?

Nekünk már most vannak felmutatható eredményeink mindkét stratégiai cél kapcsán, míg például a szubszaharai térségben rejlő feladatok és lehetőségek felé sok exporthitel-ügynökség még csak most fordul. Mi finanszíroztuk Ghánában egy szennyvíztisztító projekt első ütemét, amely már átadásra is került és 2 millió ember életminőségét javítja. Időközben már a második és a harmadik ütem is elindult Ghána két másik városában.  Nagyon előrehaladott tárgyalásokat folytatunk Angolában is annak érdekében, hogy a mi finanszírozásunkkal tudjanak importálni Magyarországról, de Dél- Amerikában is jelen vagyunk.

A magyar technológia árban és minőségben is versenyképes Afrikában, az EXIM a pénzügyi szolgáltatásokban szintúgy. Nem könnyű piac, de van keresnivalójuk ebben a térségben a hazai cégeknek. A zöld vállalásokban szeretnénk élen járni, hiszen a fenntartható jövőnek alapfeltétele a fenntartható fejlesztések megvalósulása, ehhez pedig fenntartható exportfinanszírozási szemléletre van szükség; Zöld Finanszírozási Programunk az idén révbe ér, és várhatóan a novemberi Planet Budapest 2021 eseményen bejelentjük a részleteket.

Mit tapasztaltak a Berni Uniós esemény során? Milyennek látja a szektor többi képviselője az EXIM-et?

2017-ben, az idén lejáró 5 éves üzleti stratégiánkban többek között megfogalmaztuk azt a célt is, hogy bővítsük az ügyfeleink számát. Összehasonlítva a nyugati országokban működő exporthitel-ügynökségekkel, valóban nem voltunk eléggé „szem előtt”, az itteni exportőrök kisebb mértékben építették be az általunk biztosított speciális pénzügyi eszközöket a külkereskedelmi kapcsolataikba. Ez látványos eredményeket hozott; megkétszereztük az ügyfélszámunkat. Ugyanakkor a mi termékeinket nem a hazai vállalati és biztosítási hiteltermékekkel kell összehasonlítani. Nekünk a nemzetközi színtéren kell versenyképesnek lenni, hiszen ha egy magyar cég például egy német, egy szlovák, egy amerikai vagy bármely más nemzet termékével versenyzik, akkor az üzlet létrejöttéhez szükséges pénzügyi háttér tekintetében azok mögött is az ő exporthitel-ügynökségük fog állni, ez pedig egy nagyon speciális szegmense a vállalatfinanszírozásnak. 

Az EXIM-nek már 62 országban van ügyfele, sok esetben klubhitelezésben valamely más ország exporthitel-ügynökségével, tehát a Berni Unió többi tagjával. A világban zajló nagy projektek jellemzően több ország gazdasági szereplőinek kooperációjában valósulnak meg, és ilyenkor mindenki a saját – úgy nevezett – nemzeti hányada erejéig tud pénzügyi oldalról finanszírozóként, biztosítóként beállni a megállapodás szereplői mögé. Az elmúlt évek stratégiájának tehát nem az önmarketing volt a lényege, hanem az, hogy olyan termékpaletta jöjjön létre, amely megállja a helyét a nemzetközi piacon is. Büszke vagyok arra, hogy ezen a téren sem maradunk el a többiektől, sőt. 

Az EXIM ráadásul, a modelljét tekintve, hogy az exportbanki és -biztosítási tevékenységet integráltan végzi, előrébb tart a legtöbb szereplőkhöz képest. Ez, illetve, hogy a teljes eszközállományunk tavaly elérte az 1300 milliárd forintot, az idén pedig 1400-1500 milliárd körül alakulhat – ami euróban átszámítva is egy szemmel látható összeg –, és hogy kooperációkat kialakítva, klubhiteleket alkalmazva hoztunk tető alá üzleteket Indonéziától Egyiptomig, mind azt igazolta, hogy ott a helyünk ebben a szakmai közösségben. Ennek talán a legerősebb visszaigazolása, hogy a budapesti találkozó során egyhangúan szavazták be az EXIM-et a Berni Unió öt tagú irányító bizottságába, az úgy nevezett Management Committee-be.

Mi ennek a jelentősége?

Ez a Berni Unió legfontosabb bizottsága, amely magát az exporthitelügynöki tevékenységet szervezi. A kinevezéssel így Amerika, Japán, és Finnország exporthitel-ügynökségével, illetve a szövetség londoni központjának delegáltjával tudunk közösen dolgozni a világkereskedelem erősítése érdekében. Ez a legmagasabb szint, a külkereskedelmi finanszírozás legfontosabb klubja, amely meghatározza a Berni Unió jövőjét és irányait. Itt folyik a szakmai irányítás és a tényleges vezetés. Magáért beszél, hogy az 1998-ban megkapott teljes jogú szervezeti tagi pozíciónk bő két évtized alatt felért ide.

Minek szól ez az elismerés?

Annak, amit képviselünk, és ahogy ez megjelenik nemzetközi színtéren. Annak a megerősítése a közösség részéről, hogy bár kis országot képviselünk, de az adottságainkat messze meghaladóan teljesítünk és olyan mértékben fejlődtünk, hogy már a közepes eszközméretű kategóriába is beférünk. A döntés visszaigazolja, hogy a termékpalettánkban van akkora potenciál, hogy bármelyik másik exporthitel-ügynökséggel felvesszük a versenyt, ugyanabban a ligában játszunk a legjobbakkal. Magyarország magas technológiával, jó gépekkel, berendezésekkel, nagy fokú mérnöki és szakemberi tudással rendelkezik, amit mások szívesen használnak, mi pedig képesek vagyunk megadni ehhez a világ bármely pontján versenyképes pénzügyi hátteret, jelenleg 127 országban.

A gyakorlatban, hogyan hasznosítható ez a bizottsági tagság?

Gyakorlatilag közvetlenül látunk rá a globális kereskedelmi forgalom és a világ nagy FDI projektjeinek alakulására, folyamataira, tehát óriási információmennyiséghez férünk hozzá és gyorsabban látjuk a folyamatokra adott reakciókat. Ha olyan típusú változás merülne fel, amely hátrányosan érintené a magyar gazdaságot, tudunk közvetlenül reagálni és képviselni a magyar exportszereplők érdekeit. Lehetőségünkben áll formálni a közösség hangját.

Milyen térségeket ajánlana a magyar cégeknek befektetési céllal?

Mindenekelőtt a Nyugat-Balkánt, ami nekünk nagyon közeli és egyszerű desztináció. Sokkal több potenciált rejt magában, mint amennyit eddig sikerült kiaknázni. Rengeteg fejlesztés körvonalazódik, az USA, Kína, Törökország hitelügynökei mindenütt ott vannak ezekben az országokban, pedig nekik ez jóval távolabbi régió. A már említett szubszaharai térség mellett gyorsan fejlődik Belső-Ázsia, aki időben lép, nagy hozamot is realizálhat. Dél-Ázsia pedig továbbra is vonzó célpont  sűrű népessége, illetve a kiépítetlen infrastruktúrák miatt.

Ezek szerint sűrű volt a konferencia négy napja. A pandémia mennyire nyomta rá a bélyegét a részvételre?

Kifejezetten magas létszám mellett bonyolítottuk le ezt a négy napot. Közel ötven országból – amelyek mindegyikével igyekeztünk tárgyalóasztalhoz ülni - 168 vendéget fogadtunk, a nemzetközi exporthitel-ügynökségi iparág krémje képviseltette magát. A budapesti bekerült a Berni Unio top három leglátogatottabb közgyűlése közé, még úgy is, hogy az eltérő járványügyi szabályok miatt sokan kénytelenek voltak lemondani az utazásról. A mostani közgyűlés azért is bírt kiemelt fontossággal, mert a szövetség legutóbb két éve tudott személyes jelenléttel közgyűlést tartani. A koronavírus ezeket a találkozókat is az online térbe űzte. Mi a vendéglátó szerepét, illetve az azt szimbolizáló medve szobrot – ami a Berni Unió jelképe - a kazahoktól vettük át és Ruandának adtuk tovább, a 2022. őszi ülés náluk kerül megrendezésre.