Ahogy arról a Világgazdaság frissen beszámolt, már idén nyáron elindulnak az első eladó nélküli boltok Magyarországon. Ezzel lényegében új fejezet nyílik a magyar kiskereskedelemben: vannak már ugyan teljesen automata üzletek, de ezek jelen állás szerint csak konténerméretben tudnak hatékonyan és gazdaságosan működni, viszont automata, rendes méretű élelmiszerboltok, pláne tömegesen nem nyíltak eddig itthon.
Külföldön, sőt a környező országokban (Csehország, Lengyelország) van már bőséggel erre példa, most pedig Magyarország következik:
még a nyáron átadják az első eladó nélküli boltot, amit további 4-5 követ 2024-ben.
A jelenlegi elképzelések szerint rövid távon aztán akár a 150-et is elérheti ezeknek – hivatalos nevükön távfelügyelt boltok – a száma. Éppen ezért fontos megismerkedni velük és felkészülni rá, hogy hogyan történik ezekben a vásárlás, mire számíthatnak a magyar fogyasztók.
Hogyan működnek az eladó nélküli boltok?
Először is fontos tudni, hogy az első eladó nélküli boltok úgynevezett hibrid modellben működnek majd. Ez azt jelenti, hogy nappal a ma ismert formában fogadják a vásárlókat, azonban a megszokott nyitvatartási időn kívül már személyzet nélküli üzemmódban tartanak nyitva. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a boltoknak sosem kell bezárniuk, működhetnek akár 0–24 órában és a hét minden napján is.
Ugyanakkor ahhoz, hogy be lehessen térni ilyen üzletekbe, meg kell felelni egy előre meghatározott beléptetési protokollnak. Az újfajta boltok használatához első körben
- egy applikációra lesz szükség, amelynek letöltésekor meg kell adni a személyes adatainkat,
- mindezt egy fényképes igazolvány feltöltésével is alá kell támasztanunk.
- Ez alapján a telefonos alkalmazás létrehoz egy egyszer használatos QR-kódot, amellyel beléphetünk az üzletbe úgy, hogy azt beolvassa az automata beléptetőrendszer.
- Ezen a ponton szemből és profilból is kell készítenie magáról egy-egy fényképet a vásárlónak azért, hogy kiderüljön: az applikációba feltöltött fényképes igazolvány tulajdonosa megegyezik-e az adott vásárló személyével.
- Ha ez sikerült, az üzlettérben már a szokásos módon lehet vásárolni, azaz egyszerűen a kosárba kell pakolni a kívánt termékeket.
- Mindezt elektronikus címkék segítik.
- Miután nincs személyzet, így kasszások sem, a fizetés az önkiszolgáló pénztáraknál történik.
- Itt szintén be kell olvasni a személyünket azonosító QR-kódot, a fizetés csak bankkártyával működhet vagy más elektronikus úton.
- A boltból való kilépéshez be kell olvasni az automata beléptetőrendszernél a kapott blokkot.
Látszik tehát, hogy aki személyzet nélküli üzemmódban a boltban tartózkodik, annak át kell esnie egy azonosításon. Ennyiben azonban nem merülnek ki a biztonsági rendszerek, hiszen ezenfelül is összetett ökoszisztéma ügyel a biztonságra. A boltok kameraképeit például
egy mesterséges intelligencia alapú algoritmus is figyeli,
amely felismeri a gyanús, szokatlan vevői mozdulatokat, és azonnal jelzi a távfelügyeletnek. A távfelügyeleten tartózkodó biztonsági munkatárs pedig – aki egyszerre több boltot is figyel – közbe tud avatkozni, hiszen nemcsak videó, hanem hangkapcsolatban is van az üzlettel. Éppen ezért természetesen a vásárlóknak is a rendelkezésre áll, ha segítségre lenne szükségük.
Muszáj hangsúlyozni, hogy a rendszer az alkoholos italok kérdését is automatikusan megoldja, hiszen személyzet nélküli módban alapértelmezetten csak nagykorúak léphetnek be az üzletbe.
Miért jók az eladó nélküli boltok?
Ezzel a technológiával minden különösebb nélkül a 300-500 négyzetméter alapterületű, tehát az Aldi, Lidl, etc. már meglévő boltjai is kiszolgálhatók, ezekre is adaptálható a megoldás. Ahogy említettük, a rendszert sikerrel bevezették Csehországban, ahol a tapasztalat szerint kiváló átmenetet jelent a folyamatosan személyzet nélkül működő és a hagyományos boltok között.
Ezek a hibrid boltok üzletileg is jóval kisebb kockázatot jelentenek, hiszen egy meglévő kereskedelmi egységet lát el a személyzet nélküli működéshez szükséges képességekkel. Már pedig ez mind a fővárosban, mind a vidéken kulcskérdés lehet a rentábilis működésben. Jeleztük már, hogy az átállást követően a bolt nyitva lehet non stop akár a hét minden napján vagy a kevésbé forgalmas időszakokban is, amikor egyébként nem éri meg személyzetet fenntartani. A rendszer így is számottevő bevételt termelhet: a csehországi példák alapján
a forgalom 10-20 százaléka a személyzet nélküli órákban realizálódhat.
Ehhez a boltnak nem is kell frekventált helyen lennie. A cseheknél már mintegy száz ilyen üzlet működik és már nemcsak élelmiszer, hanem barkács és állateledel kategóriában is. Mindez kecsegtetően hangzik, kérdés, hány kereskedő és boltlánc harap rá Magyarországon. A bevezetésről jelenleg 4-5 fővárosi és vidéki üzletlánccal folynak előrehaladott tárgyalások. Ezek alapján most úgy tűnik, hogy az első ilyen hibrid bolt vidéken nyílik majd.
Ki áll az eladó nélküli boltok mögött?
Az eladó nélküli boltok technológiai hátterét a Laurel Kft. dolgozta ki. Ez egy 1993-ban alapított retailinformatikai cég. Ők fejlesztették ki az első, Magyarországon engedélyt kapott online kasszát, illetve az első, teljes egészében magyar önkiszolgáló kassza is hozzájuk köthető. A Laurel itthon mintegy hatezer kasszaberendezést működtet, ebből 700 önkiszolgáló, amelyeket az utóbbi három-négy évben telepítettek. De a társaság hajtotta végre például a Decathlon magyar hálózatának komplett kasszacseréjét, így a lánc már csak önkiszolgáló kasszákat használ.
Az operatív feladatokért felelős ügyvezető igazgató Bessenyei Attila, aki a hét közepén Kecskeméten egy átaluk szervezett kiskereskedelmi konferencián mutatta be az eladó nélküli boltok koncepcióját. Lapunk ezen az eseményen tudott röviden interjúzni vele. Kérdeztük arról, hogy vajon a magyar vásárlók nyitottak-e az eladó nélküli boltok iránt. Hangsúlyozta, hogy ez a technológia nem váltja ki végérvényesen a hagyományos boltokat, inkább egy plusz lehetőséget teremtenek.
Például vidéken, ahol a közül lehet választani, hogy legyen-e egyáltalán bolt vagy sem. Vagy a nagyobb városokban, ahol így éjjel is hozzá lehet jutni alapvető termékekhez. Nagyon rövid időt vesz igénybe a beléptetés, ugyanakkor az is járható út, hogy az idősebb generációk számára az adott önkormányzattal hozzunk létre olyan beléptetési megoldást, ami ennél is jóval egyszerűbb – mondta.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy államilag tanúsított rendszerről van szó, amely az összes adatvédelmi szabályozásnak megfelel. Ahogy arra is, hogy a munkaerő sem válik fölöslegessé, hiszen az árufeltöltés továbbra is emberi erővel történne.
