Kiszámolták: ennyi munkahelyet fenyegetnek a kínaiak a versenyképtelen Európában

Kína és az Egyesült Államok májusban állapodott meg arról, hogy 90 napra eltörlik az egymás áruira kivetett súlyos vámok nagy részét, és folytatják a kereskedelmi tárgyalásokat. A felek már több tárgyaláson túl vannak, és egyes források szerint tervben van egy újabb csúcs is még az idén, a létfontosságú találkozót már készíti elő Washington és Peking. Bár Trump optimista és – utalva egy sikeres megállapodásra – azt mondta korábban, hogy jól kijönnek majd Kínával, de a Bloomberg az Európai Központi Bank kutatási eredményeit ismertetve most sötétebb jövőképet vázol. 

A tanulmány szerint több százezer európai munkahely kerülhet veszélybe, ha Donald Trump kereskedelmi háborúja arra ösztönzi Kínát, hogy a sarcok miatt az USA helyett az európai piacok felé nyisson. A portál által megkérdezett szakértők úgy látják, a növekvő kínai verseny közvetlen hatással van az euróövezet munkaerőpiacára.  

„Ha egy ágazatban 2015 és 2022 között 1000 euróval nő a Kínából származó import munkavállalónként, az ugyanebben az időszakban 0,1 százalékpontos csökkenést eredményez az ágazat foglalkoztatási rátájában. Ez az euróövezet szintjén körülbelül 240 ezer munkahely megszűnését vagy kevésbé kitett ágazatokba való áthelyezését jelenti” – részletezi a központi bank tanulmánya. 

1. Az EU és Kína együttesen az áruk és szolgáltatások terén folytatott nemzetközi kereskedelem közel 30 százalékát bonyolítja le, GDP-jük összeadva túltesz a világ összes országa GDP-jének egyharmadán.
2. Tavaly az EU 213,2 milliárd euró értékben exportált árukat Kínába, az import mértéke 519 milliárd euró volt.  

„Kína növekvő versenyképessége a magas hozzáadott értékű iparágakban arra utal, hogy az euróövezeti vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az egyre versenyképesebb globális környezethez – vélik a közgazdászok. – Jelenleg a hatás olyan ágazatokra koncentrálódik, mint a járműipar és a vegyipar, de a szélesebb körű következmények az euróövezeti foglalkoztatás közel egyharmadára kiterjedhetnek” – figyelmeztetnek.  

Dúl a vámháború, a félvezetőket is sápolhatják 

Mint arról a Világgazdaság beszámolt, a héten új fejezetéhez ér a vámháború, életbe lépnek a Donald Trump amerikai elnök által megszabott új tarifák, és még jó néhány olyan ország van, amelynek nem sikerült kereskedelmi megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal, hogy megússza az adott esetben igen magas tarifákat. Olyan jelentős méretű gazdaságok is vannak közöttük, mint Kanada, India, Brazília vagy Svájc. 

Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei közül sikerült megállapodásra jutni az Európai Unióval, bár Brüsszel abszurd és irreális ígéreteket is tett ennek érdekében, valamint az Egyesült Királysággal, Japánnal és Dél-Koreával, Kína és Mexikó pedig haladékot kapott. A többieket 10 és 40 százalék közötti vámok sújtják majd, például Tajvant, Dél-Afrikát, Srí Lankát, Bangladest  és még az apró Lesothót is. Különösen nagy bajban van India, amelyet az amerikai elnök 100 százalékos másodlagos vámokkal is megfenyegetett az orosz olaj vásárlása miatt. Mivel Delhi Pekinggel együtt egyelőre ellenáll az amerikai nyomásnak. 

Azóta köztudott az is, hogy Donald Trump vámmal sújtaná az importált félvezetőket is, amivel az amerikai gyártást ösztönözné, azt, hogy mekkora lesz a mértéke, még nem tudni. A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.