BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Júliustól minden B2B számlát látni fog az adóhivatal

A gazdaság kifehérítésének fontos állomása volt, hogy a törvényalkotó 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100 ezer forint áfatartamú számlákat jelentéskötelessé tette a NAV felé. Önkéntesen az ennél kisebb forgalmi adót tartalmazó számlákat is lehet jelenteni. Már az első hat hónapban 12,2 millió számla érkezett az adóhatósághoz, majd 2019-ben újabb 25,6 millió. A jelentett áfa összege 2019 második félévében 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi időszak összegét – derül ki a GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös kutatásából.

A magyar gazdaságban hosszabb ideje érezhető a szürke és a fekete gazdaság visszaszorítására, az adóbevételek növelésére, illetve az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) csökkentésére irányuló kormányzati szándék. Az OPG és az EKAER rendszerek bevezetése is ennek a szándéknak volt az eszköze. Emellett 2013. január 1-től a 2 millió, 2015. január elsejétől az 1 millió forint feletti áfatartalmú számlákat be kellett jelenteni az adóhatóságnak. E folyamat újabb lépéseként 2018. július 1-től a cégek közötti forgalomban (B2B) keletkezett, legalább 100 ezer forint áfatartamú számlák is jelentéskötelessé váltak. Ezeket a számlákat a NAV online rendszerében kötelezően jelenteni kell – elmulasztásuk esetén a cégek meglehetősen magas összegű bírság kiszabását kockáztatják. A szabályozás kialakításakor kiemelt szempont volt

  • az azonnaliság,
  • az emberi beavatkozás nélküli, gép-gép kapcsolaton alapuló adattovábbítás,
  • a kézi számlázás visszaszorítása és lehetőség szerint az elektronikus számlázás ösztönzése.
  • Az összeghatár alatti áfatartalmú számlák bejelentése önkéntes alapon történik. A rendszeresen a limitnél magasabb áfatartalmú számlákat kiadó gazdálkodó szervezetek valószínűleg az összes számlájukat jelentik az adóhivatalnak.

    A jogszabály-változás után az első hat hónapban (2018 második félévében) 12,2 millió, 2019 egész évben pedig 25,6 millió darab számla adatai érkeztek be a NAV-hoz, azaz havi átlagban ezek száma meghaladta a 2 millió darabot. E számlák teljes áfatartalma 2018 második félévében megközelítette a 7 ezret, 2019 egész évben pedig elérte a 14,7 ezer milliárd forintot. A törvényes összeghatár alatti áfa-tartalmú számlák száma 2018 második felében 3,7 millió, 2019 teljes évben 7,9 millió darabot tett ki – azaz a kisösszegűek tették ki az összes beérkezett számla mintegy 30 százalékát. Miközben összegszerűen ez utóbbiak a teljes áfa összegének mindkét időszakban mindössze 0,6 százalékát tartalmazták.

    A vizsgált másfél éves periódusban a legnagyobb számla-bejelentő ágazat a kereskedelem volt, az összes számla 43 százaléka származott ebből az ágazatból.

    De jelentős volt az ipar kibocsátása is, 27 százalékkal. A szakmai, tudományos és adminisztratív tevékenység területéről a számlák 8, a szállítás, távközlés cégeitől 7 százalékuk, az építőipar területéről pedig 4 százalék érkezett.

    Fotó: Shutterstock

    Az online regisztrációban megjelenő számlák száma a 2018. július 1-e és 2019. december 31-e közötti időszakban – erős szezonalitás mellett – enyhén növekvő tendenciát mutat: 2019 második félévében éves alapon 9 százalékkal nőtt a beküldött számlák száma. A számlákon szereplő tételek áfa-tartalma ennél jóval gyorsabban, 18 százalékkal növekedett. Eközben a hazai nominális GDP mintegy 10 százalékkal növekedett – az adórés (azaz a költségvetésből kieső áfa-bevétel) tehát feltehetőleg érezhetően csökkent. Az egyes ágazatok közül az ipar, az ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások emelkedtek ki, ezek esetében a bejelentett áfa összege a nemzetgazdasági átlagnál jóval dinamikusabban emelkedett.

    Az adatszolgáltatási kötelezettségek várhatóan a jövőben is növekednek. E folyamat következő lépése, hogy

    idén július 1-től minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát jelenteni kell az adóhatóságnak.

    Az ezzel kapcsolatos gazdálkodói tájékozottság valószínűleg korántsem teljes körű. Emellett a koronavírus okozta járvány meglehetősen összerázta a magyar cégvilág jelentős részét, sok vállalkozás a túlélésért küzd. A Billingo online számlázó azt tapasztalta, hogy a legtöbben kivárták a lehető legkésőbbi dátumot, és az arra kötelezettek most kezdtek el igazán átállni az online számlázásra. Valószínű, hogy az utolsó napok lesznek a legerősebbek. Ezért az új rendszer indulásakor döccenők lehetségesek (nagyon sok, kisösszegű számla fog az adóhivatal informatikai rendszerére zúdulni). Mindezt felismerve

    a NAV szeptember 30-ig tartó szankciómentes időszakot fog alkalmazni.

    Azaz, az adóhatóság eddig az időpontig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-től újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az Online Számla rendszerben. Ez segítséget jelenthet sok tízezer kisvállalkozó számára. A fehérítési és adóbevétel-növelési folyamat ezzel korántsem zárul le, mert 2021. január 1-től már minden számlát látni fog a NAV.

    Google News Világgazdaság
    A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.