Hiába követel Kijev újabb fegyvereket, a világ figyelme most másfelé fordul

Magyarországot is érintheti az egyre súlyosbodó orosz–azeri válság, amely mögött elemzők Baku aggodalmát sejtik, hogy a sokszereplős-sokváltozós energiahordozó-válságban (Irán, Ukrajna tranzitszerepe, Nyugat-Európa gyors leválása az oroszországi szénhidrogén-energiahordozókról, az USA ellentmondásos szerepe) az azeriek rosszul járhatnak. 

Velük együtt Ukrajna – és az orosz szállítások alternatív megoldásának, Azerbajdzsánnak a – szerepe is változhat, nem feltétlenül Budapest előnyére. Mint a BBC orosz nyelvű szolgálata jelenti, az azeri hatóságok tíz orosz állampolgárt tartóztattak le. Közülük a Baza tévécsatornán közölt képek szerint többeken kínzások, erős verések nyomai láthatók.

Az elveszített F–16-os

Eközben Ukrajna újabb F–16-os harci gépet vesztett. Meghalt a pilóta is, ami legalább olyan nagy veszteség a kivéreztetett országnak, mint a gép maga. Egy F–16-os pilóta alapkiképzése hétmillió dollár körüli összegbe kerül. A katonai helyzet nem javul Kijevből nézve, sőt 

 Ez a magyarázata, hogy Zelenszkij ukrán elnök újabb és újabb légvédelmi rendszerek szállítását követeli. Ezeket a kéréseket azonban egyre nehezebb teljesíteni, mivel korlátozottak a nyugati gyártási kapacitások. 

Fogy a levegő Zelenszkij körül hazai pályán is. Elődje, az édességgyáros Petro Porosenko keményen nekiment, azzal vádolva, hogy semmivel sem különb Vlagyimir Putyinnál. Ugyanazt csinálja, mint az orosz elnök, és Ukrajnában „lopakodó önkényuralmi rendszer” van kialakulóban. 

Ukrajna lassuló fegyverszállításokkal kénytelen szembesülni

A romló katonai helyzet, az ukrán csapatok egyre keservesebb harca az előretörő oroszokkal összefüggésben van a trumpi „America First” alapelvvel – írja a BBC, hivatkozva Anna Kelly fehér házi szóvivő bejelentésére, amely szerint az USA leállított egyes Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat. Ezeket még a Biden-kormányzat hagyta jóvá,  elsősorban légvédelmi rendszerekről és precíziós lőszerekről (rakétákról, 155 milliméteres okosgránátokról) van szó. A hivatkozási alap: az Ukrajnának végrehajtott korábbi fegyverszállítások miatt vészesen alacsonyra süllyedtek az amerikai készletek. Ugyanakkor az USA fegyveres erőinek képességei továbbra is megkérdőjelezhetetlenek – tette hozzá Kelly. 

 – nyomatékosítta kijelentését. 

Ukrajnának szembe kell néznie a NATO amerikai sugallatra történő erősítésének a számára szerencsétlen, negatív következményeivel is. Nevezetesen, hogy a GDP-arányos védelmi kiadások 5 százalékra emelése gyengíti Kijev esélyeit, hogy a nemzeti, nemzetközi fegyverpiacokon hozzájusson a szükséges eszközökhöz. Magyarország például az idén kezdi a megállapodás szerint a NASAMS norvég-amerikai légvédelmi rakétarendszer rendszerbe állítását.

Nem kedvez Kijevnek a nemzetközi helyzet sem. 

• A közel-keleti (Izrael–Irán, Izrael–Hamász) és a Tajvan körüli konfliktusok egyaránt elvonták az USA, Ukrajna legfőbb támogatója figyelmét a kijevi célok támogatásától. 
• Amerika lapértesülések szerint Tajvannak szállít lég- és rakétavédelmi rendszereket. 
• Tajvan saját rendszereket is fejleszt, amelyek elvben hasonlóak a NASAMS-hoz, azaz célkijelölő-célravezető radarrendszereket kombinálnak már működő, bevált, közép- és rövid távú levegő-levegő rakétákkal. 

Putyin, Macron és a realitások

Putyin és Emmanuel Macron francia elnök a minap kétórás telefonbeszélgetést folytatott. Utoljára 2022-ben beszélt egymással a két vezető. A Kreml lényegesnek minősítette a beszélgetést, amelyet az orosz fővárosban úgy sorolnak be, mint Putyin nemzetközi tekintélyét erősítő újabb elemet. Macron ukrajnai tűzszünetre szólított fel – aminek egyelőre nincs foganatja. 

Putyin a jelentések szerint a mostani moszkvai pozícióból indult ki: „a kialakult realitások alapján” lehet csak tárgyalni a tűzszünetről, a tartós békéről. A katonailag vélhetően nyerésben lévő Oroszországnak most nem érdeke a tűzszünet és a tárgyalás. Ukrajnának, amely szintén – mint elnöke hangoztatja – „nyerésben van”, állítólag visszaveri az oroszokat, és ellentámadásba megy át, nem érdeke a béketárgyalás, de forrásai elapadása miatt előbb-utóbb rákényszerülhet erre. Kijev látványos, de katonailag-hadiiparilag nem jelentős dróntámadásokat hajt végre, amelyek mélyen az oroszországi hátországban lévő hadiüzemeket érintenek. 

Nem csitul a Taurus-vita Németországban

Közben Berlin szerepe egyre ellentmondásosabbá válik. Az új kancellár még elődjénél is nehézkesebben kezeli Ukrajna kérdését, holott ez most alapvetően meghatározza Európa helyzetét. Németországban furcsa helyzet alakul ki, a radikális jobboldali AfD-vezető, Alice Weidel akarja helyre tenni a jobboldali (CDU–CSU) kancellárt az Ukrajnának szállítandó (még vitatott) KEPD 350 Taurus német-svéd cirkálórakéták veszélye ügyében. 

(hál’ istennek lassúak a Taurusok, mint egy utasszállító gép, mach 0,6-0,9 a sebességük), az oroszok és az amerikaiak – de főleg Moszkva – döntik el a reagálást. És ha Moszkva úgy dönt, hogy a Taurusok Németország közvetlen beavatkozását jelentik és az orosz ellencsapás rakétái nem Kijevet, hanem Berlint veszik célba? – kérdi egy blogfelvételen Weidel.