Túlsúlyban az energiagazdaság

Az egyoldalú gázimportfüggőség, a sokszereplős és döntően magántulajdonú energiaszektor, valamint a megújuló energiaforrások alacsony kihasználtsága jelenti a zöldgazdaság legnagyobb kihívásait – olvasható az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) programjában. A vitairatnak szánt dokumentum zöldgazdasággal foglalkozó fejezete azonban elsősorban csak a kívánatos célokat rögzíti, az odavezető út felvázolásával adós marad.
Ennek megfelelően az egyébként az MVM Zrt. 2006-os energiapolitikai tanulmányára támaszkodó tervezet elsősorban az importfüggőségre és az abból adódó jelentős ellátásbiztonsági kockázatra koncentrál. Míg ugyanis a mai EU25 földgázimport-függősége 2000-ben 50, addig hazánké 75 százalék volt. Ráadásul Magyarország kőolaj- és földgázfüggősége 2007-ben már a 80 százalékot is meghaladta, miközben az elmúlt években az egyéb – megújuló és hulladék – források aránya fokozatosan, de a kívánatosnál kisebb mértékben növekedett az erdészeti biomassza alacsony hatásfokú hasznosítása miatt.
Az energetikai fejlesztések középpontjába a foglalkoztatási és gazdasági növekedést helyezi a kormány tervezete, ennek érdekében többek között energetikai húzóágazatok azonosítását sürgeti. Feltételezi: mivel „a hazai földgázipari kultúra a nemzeti vagyon jelentős eleme”, Magyarországon a földgázfelhasználás és ipar hosszú távon sem veszít lényegesen jelentőségéből. Ezzel együtt törekedni kíván a forrásdiverzifikációra, valamint arra, hogy Magyarország földgázszállítási tranzitországgá váljon. Az ellátásbiztonság növelése érdekében célként jelöli meg a megújuló energiaforrások előállítását és felhasználását, a straté-giai energiahordozó-készletezést, vagy például az önkormányzatok energiahatékonyságának növelését, de konkrét mennyiségeket, reális célkitűzéseket nem említ a szöveg.
Az importfüggőség miatt kialakult kiszolgáltatottság enyhítésére az indokolatlan földgázfogyasztási támogatások leépítését vagy átalakítását, ezáltal az összes gázfelhasználás mérséklését javasolja a tervezet. Emellett a fűtési célú energiafelhasználásban a földgáz megújuló energiaforrással történő kiváltásának ösztönzése mellett foglal állást. Ezt a fosszilis energia ártámogatásainak – gázfogyasztási támogatások, karbonadó – felülvizsgálatával látja kivitelezhetőnek. Átalakítaná továbbá a jelenlegi támogatási rendszert is: a kötelező átvételt a megújulókra koncentrálná, áttekintené a beruházási dotációkat, előnyben részesítené a hazai hozzáadott értéket, illetve bevezetné a zöldbizonyítvány rendszerét. Minderről konkrétumokat azonban ez a szöveg még nem tartalmaz.
Az atomenergiának hosszú távon fontos és jelentős szerepet szán a program, hiszen az „jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez, és ezáltal a környezet- és klímavédelmi célok eléréséhez”. Feladatként határozza meg az ÚSZT annak vizsgálatát, meghosszabbítható-e a paksi atomerőmű üzemeltetési engedélye – „a biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mellett”. Közép- és hosszú távon pedig új atomerőművi blokkok építésének lehetőségét helyezi kilátásba. Emellett az energiaszektor hosszú távú fenntarthatóságának kulcsát a „független, kiszámítható, transzparens és elszámoltatható iparági szabályozásban” látja, amelyet egyben a méltányos árképzés garanciájaként jelöl meg.
A zöldgazdaság eszközrendszerén belül az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javítását emeli ki a program. Hazánknak a 2020-ig tartó időszakban ugyanis az uniós elvárásokkal összhangban 20 százalékos energiatakarékosságot kell teljesíteni, ehhez több mint 1000 milliárd forint támogatás szükséges – idézi az Állami Számvevőszék 2010-es jelentését az ÚSZT. Az elosztás mikéntjéről, arányairól ugyanakkor nem közöl részleteket. A mezőgazdaság, a vidék és az egész nemzetgazdaság kitörési pontját a megújuló energiaforrásokban látja. A bioenergia-ipari létesítmények kiépítése során az a cél, hogy a haszon jelentős hányada a vidéki szereplőknél maradjon. A bioüzemanyag – bioetanol – előállításával lehetővé válhat a mezőgazdaság szerkezetének versenyképes átalakítása, melyhez eszközül a közösség a zöldközlekedés tudatos fejlesztését, illetve a bioetanol- és biodízelüzemek támogatását jelöli ki a terv. A biogázüzemek munkahelyteremtő képességük révén segíthetik a vidék versenyképessé válását. Nagyobb szerepet szán 2020-ra a geotermikus energiának is az ÚSZT, ezenkívül a nap- és szélenergia hasznosítási arányát szintén növelné a kormány.