BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Konszolidációs alap a felsőoktatásban

Sikeresen zárult az egyetemek és főiskolák integrációjának első éve, ugyanakkor félő, hogy kormányzati segítség nélkül késik az intézményrendszer stabilizációja, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövőben eredményesen működjenek az integrált intézmények -- állítja Szendrő Péter, a gödöllői Szent István Egyetem rektora. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az integrációhoz szükséges feladatok teljesítéséhez az intézmények saját, szűkös forrásaikat élték és élik fel, elvonva ezzel a pénzt számos képzési feladattól.

Míg 2000-ben az egyetemeknek költségvetésük minden 100 forintjából 37-et maguknak kellett előteremteniük, 2001-re ez az "önrész" már eléri 45 forintot. Ez igen feszített bevételi terv, ugyanakkor az ezzel létrejött intézményi költségvetés még ilyen nagy önrész esetén sem tartalmazza az integráció létrejöttével átmenetileg megnövekedett költségeket. Az egyetemek és főiskolák nehezen lesznek képesek önerőből stabilizálni az intézmények integrációját -- véli Szendrő Péter. A rektor az országos helyzet ismeretében 10-15 milliárd forintra becsüli azt az egyszeri "konszolidációs alapot", amellyel a stratégiai ágazatként értékelt magyar felsőoktatás új intézményi rendszere megerősödhetne; alkalmassá válna megnövekedett feladatai megoldására, a dinamikus fejlődésre, és megoldást jelenthetne arra, hogy az intézmények ne saját képzési-működési költségeiket éljék fel. Úgy véli: az egyszeri támogatást differenciáltan nyerhetnék el az intézmények, hiszen az integráció egyetemenként, főiskolánként más-más gondokat hozott a felszínre.
Az integráció több helyütt eleve forráshiányos intézményeket, karokat zárt össze egy szervezeti egységbe, így manapság nem ritka, hogy a karok egymásnak kölcsönöznek saját képzési-fenntartási keretükből, abban a reményben, hogy később majd visszajut hozzájuk a támogatás. Szendrő Péter szerint ez a megoldás csak szűk körben és rövid távon járható, hiszen a jobb helyzetben lévő karok lemondani kényszerülnek amúgy sem bőséges fejlesztési forrásaikról. Hozzátette: a kezdő lökést az államnak kellene megadnia, mivel az intézmények költségvetési egységként működnek, banki hitelhez aligha jutnak.
Szendrő Péter szerint azt is érdemes volna kiszámolni, hogy nemzetközi összehasonlításban a GDP hány százalékát költi az ország a felsőoktatásra. A rektor hasznosnak tartaná, ha a finanszírozás -- indokolt forrásbővítés után -- a tényleges költségekre épülne, amely nemzetközileg is versenyképessé tenné a magyar felsőoktatást, s exportjának valóban piaci alapokra épülő kiterjesztését, jelentős bevételhez juttatva ezzel az intézményeket és az országot is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.