Ma kezdi tárgyalni a parlament a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A pártok egyelőre csupán a jogszabály megalkotásával, annak irányával értenek egyet, az SZDSZ pedig teljes egészében elutasítja azt. A várható vita ellenére azonban megelőlegezhető, hogy -- az amúgy feles többséget igénylő -- törvényt az Országgyűlés június 19-én a tervek szerint elfogadja, s az 2002. január 1-jével hatályba lép.
A legnagyobb ellenzéki párt tegnap egyik legfontosabb kifogásaként azt emelte ki, hogy a vita kezdetén még mindig nem ismert az egyes kedvezmények biztosításának költségvetési vonzata. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője elmondta: a szocialisták megkeresésére sem az igazságügyi miniszter, sem a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője nem tudott viszontlevelében adatokkal szolgálni. Az országgyűlési vita során minden parlamenti párthoz eljuttatjuk a státustörvény költségvonzatának tételes felsorolását -- mondta Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint a költségekről korai végleges adatokat közölni, hiszen most még nem tudni az igénylők pontos létszámát.
Elmozdulás tapasztalható az MSZP részéről, hiszen az ellenzéki párt immár tárgyalási alapnak tekinti a státustörvény-tervezetet -- jelentette ki Németh Zsolt. Hozzátette: "figyelemre méltó és elemzésre érdemes" a szocialistáknak az a javaslata, miszerint a határon túli magyarok magyarországi jogérvényesítését elősegítené egy újabb ombudsmani intézmény létrehozása. A szocialisták tegnap bejelentették: hatpárti egyeztetést kezdeményeznek az új intézmény létrehozásáról szóló, kétharmados többséget igénylő javaslatukról. Tabajdi Csaba (MSZP) kiemelte: a biztos folyamatosan figyelemmel kísérhetné a határon túli magyarok helyzetét, segíthetne, ha például magyar hatóság részéről jogsérelem érné a határon túl élő magyarokat.
Németh Zsolt nem látja indokoltnak viszont az MSZP-nek azt a felvetését, hogy a magyarországi családok is hasonló támogatásban részesüljenek, mint a határon túliak. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbiak számára évi négy alkalommal igénybe vehető, 90 százalékos utazási kedvezmény megadása 500 millió forinttal növeli a költségvetési kiadásokat. Azok a családok, amelyek minimum két, magyar tanintézetbe járó gyereket nevelnek, gyermekenként évi 20 ezer forintos támogatást igényelhetnek. Mindez 4 milliárd forintos költségvonzatot jelent, amely vélhetően a 2003-as költségvetésben jelentkezik először. Az MSZP a belföldi és a határon túli magyarok egyenrangú megítélése mellett tovább bővítené a "státustörvényben" szereplő kedvezmények körét a magyar állam által támogatott s a munkavállalást pályázati úton segítő alap létrehozásával.
A kedvezménytörvény EU-konformitását hangsúlyozva Németh Zsolt kiemelte: a munkavállalási kedvezmények terén a közösségi jog azt mondja ki, hogy az uniós államokból érkező munkavállalók közt nem lehet különbséget tenni. A más országokból érkezők esetében viszont fenn lehet tartani a speciális kedvezményt.
A külügyi államtitkár szerint nemzeti konszenzus született a törvénytervezet kapcsán, mert azt az SZDSZ kivételével a bizottsági ülések során mindegyik párt támogatta. A magyar állampolgárok 60 százaléka pedig -- a Socio-Balance közvélemény-kutatása szerint -- egyetért azzal, hogy külön törvényben szükséges szabályozni a határon túli magyarok magyarországi jogait.