Ez idő szerint 16 jogszabálytervezet benyújtásával adós a kabinet, amiket elvben szeptember 28-ig kellene eljuttatnia a parlamenthez. A határidő figyelembevétele esetén tudná tartani az Országgyűlés az általa hétfőn elfogadott üléstervet. Így december 12-én véget érne a kormányzati ciklus várhatóan utolsó ülésszaka. Mégis valószínűsíthető, hogy december közepén, esetleg a jövő év elején néhány napos ülésszakot tartanak. Ezt már csak az is indokolná, hogy ellenkező esetben a szeptember végi, illetve október közepi üléshéten igen sok tervezet általános vitáját kellene lefolytatni. Így egyébként a benyújtási határidők is kitolódnának október 19-ig. A háromhetes ülésrend sajátosságaként feltűnő: miközben szeptemberre és októberre az általános viták tömkelege jellemző, addig novemberben és decemberben jószerével csak a szavazógombokat kell majd használniuk a képviselőknek. Az is bizonyosnak tűnik, hogy a háromhetes ritmust a november 12-i héten is meg kell majd szakítani egy ülésnap erejéig. Ezt a pénzügyi tárgyú törvénycsomag elfogadása teszi szükségessé, amit a kormány késéssel nyújtott be, s amit a T. Háznak november 15-ig kellene elfogadnia.
A még hiányzó törvényjavaslatok között olyan, fajsúlyosnak tekintett tervezetek is szerepelnek, mint a nemzeti földalapról, a családi gazdságokról, a termőföldről, a villamos energiáról, a gázszolgáltatásról, az egyesülési jogról, a büntetőeljárásról, valamint a büntető törvénykönyvről szóló jogszabályok megalkotása, illetve módosítása. A jogalkotási program alapján tárgyalandó 36 törvényjavaslat elegendő feladatot kínál a képviselőknek, dolgukat azonban megkönnyíti, hogy az idén első alkalommal nem terheli az őszt a költségvetés vitája.
A parlamentben egyelőre egy politikai vitanap megtartásával számolnak -- ami a következő plenáris hét végén válhat esedékessé --, mégpedig a földtulajdonról és -használatról az MSZP által szorgalmazott témában. Politikai egyetértés híján még nem tudni, mikor tesznek újabb kísérletet az adatvédelmi biztos megválasztására. A képviselőkre vár még az Állami Számvevőszék két alelnökének megválasztása is. Míg az ombudsmant az államfő, addig a "számvevőket" egy a parlamenti frakciók által létrehozott hattagú bizottság jelölheti. Mindhárom személyi döntés kétharmados támogatottságot feltételez, így a sikerhez elengedhetetlen a politikai megegyezés. Kétharmadosak lévén kérdéses lehet néhány törvényjavaslat sorsa is. Az eddig benyújtottak közül három teljes egészében, hat pedig érintőlegesen ebbe a körbe tartozhat. Szerepelnek az Országgyűlés nyilvántartásában az Alkotmánybíróságról, illetve az egyes kiemelt fontosságú tisztségek betöltőinek többes állampolgárságáról szóló tervezetek és az ezekhez kapcsolódó alkotmánymódosítások is, de miután elfogadásuk kérdéses, nem biztos, hogy egyáltalán sor kerül a megtárgyalásukra.