Az Országgyűlés következő, szeptember végi üléshetén kezdi meg a szerzői jogról szóló törvény módosítására vonatkozó tervezet vitáját, amely megteremtené a jogi feltételeket ahhoz, hogy az adatbázisok előállítói peres úton jussanak kártérítéshez az általuk összeállított adatbázisok jogtalan másolása és terjesztése esetén. Az Igazságügyi Minisztérium tervezete értelmében 15 éves jogi védelem illetné meg minadazokat a rendszerezett ismereteket vagy más információkat tartalmazó adatbázisokat -- telefonkönyveket, enciklopédiákat, szakmai ismereteket tartalmazó adattárakat, szótárakat, lexikonokat --, amelyek előállítása "számottevő emberi és anyagi ráfordítást igényelt", másolásuk viszont az előállítási költség töredékéből megoldható. A módosítás életbelépését követően az előállító hozzájárulása kellene ahhoz, hogy az adatbázisokat másolat útján tovább terjesszék vagy újrahasznosítsák. Így tilos lenne az adatbázis -- előállító hozzájárulása nélkül történő -- adásvétele és bérbeadása is.
A tervezet egyéves átmeneti időszakot írna elő, ami -- az új szabályozás zökkenőmentes bevezetése érdekében -- lehetőséget biztosítana arra, hogy a jogtalan felhasználókat peren kívüli megegyezéssel vegyék rá az adatbázisok legális úton történő igénybevételére -- közölte Mlinarics József. A Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta: a jogszabályváltozást részben az európai uniós jogharmonizáció tette szükségessé, de a hazai adatbázis-előállítók, az állami vagy magáncégek, illetve intézmények részéről is jelentős igény jelentkezett a jogszabályi védelem megteremtése érdekében.
A jogszabályi háttér rendezetlensége miatt az előállítók elsősorban megegyezéses úton törekednek adatbázisuk jogtalan felhasználásának visszaszorítására, miközben az ezzel kapcsolatos, viszonylag csekély számú perek összesített kárértéke -- becslések szerint -- így is eléri az évi 500 millió forintot. Mlinarics József szerint a jogtalan felhasználás okozta közvetlen kárnál is nagyobb problémát jelent, hogy a jogi védelem hiánya miatt számos hiányzó adatbázist nem állítanak össze, mivel az előállítók számára nem éri meg a jelentős ráfordítást igénylő munka elvégzése, hiszen a legtöbb esetben a jogtalanul elkészített másolatok is szinte azonnal megjelennek a piacon. Ez a nemzetközi versenyképesség szempontjából is jelentős hátrányt jelent a hazai adatbázis-előállítóknak, amelyek sok esetben nem tudják felvenni a versenyt a jogi védettséget élvező és szolgáltatásaikkal a magyar adatbázispiacon is megjelenő nyugat-európai előállító cégekkel vagy szervezetekkel szemben.