Gyakori, hogy a megrendelő szakszerűtlen utasítást ad a vállalkozónak, aki ilyenkor nem tudja, mit is tegyen. Nagy a gondja, ha az utasítás végrehajtása kárt okozhat. Ez bizony az ő felelőssége, példázza az alábbi jogvita

A felperes mint alvállalkozó, az alperessel mint fővállalkozóval kötött szerződéseket egy település földgázellátási munkálataira. A munkák zökkenőkkel, két évig tartottak. A végén a fővállalkozó csak a számla felét egyenlítette ki, így az alvállalkozó a bírósághoz fordulva követelte járandóságát. A fővállalkozó vitatta az igényt, viszontkeresetet nyújtott be, a maga követeléseit rögzítette.

A bíróság a perben két szakértői véleményt is beszerzett, melyek figyelembevételével az alvállalkozó keresetének helyt adott: mintegy kétmillió forint és kamatainak megfizetésére kötelezte a fővállalkozót, akinek vi-szontkeresetét elutasította.

A fővállalkozó alperes megfellebbezte az ítéletet. Beadványát részben, mégpedig a hibás szerelésre vonatkozó kifogásokban, megalapozottnak találta az LB. Megállapította: az elsőfokú igazságszolgáltató fórum azért utasította el a kártérítési igényt, mert a hibás szerelési technológiát maga az alperes írta elő a felperes részére. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott: a Ptk. előírja, hogy ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, vagy célszerűtlen, illetve szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. Amennyiben a megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartja utasítását, a vállalkozó elállhat a szerződéstől. Ha nem áll el, akkor viszont a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A megrendelő szakszerűtlen utasítása tehát nem mentesíti a vállalkozót a szavatossági felelősség alól. Arra nem merült fel adat, hogy a felperes figyelmeztette a fővállalkozót a szakszerűtlen utasításra. Ezért az LB a felperes részére fizetendő összeget - az alperesnek járó kártérítéssel - leszállította. (VG)