Magyarország lakosságának kétharmada városokban él, ezért szükséges kormányzati szinten is foglalkozni a városi közlekedéspolitikával - mondta lapunknak a konferencia egyik előadója, Denke Zsolt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsosa. Fokozottan jelentkeznek a közlekedési problémák a városi és elővárosi területeken, ahol a lakó- és munkahelyek halmozódnak, illetve a helyváltoztatási és szállítási igények koncentrálódnak. A tárcánál elkészült a koncepció, amelynek társadalmi vitája május végén fejeződött be. A beérkezett szakmai észrevételek feldolgozása megkezdődött.

A koncepció készítői a városi közlekedést jellemző feszültségekből indultak ki. Ezek közé tartozik a gépjárműállomány és a forgalom növekedése, a belvárosi területek funkcióváltozása, a kiköltözés a nagyvárosokból. Fokozottan jelentkeztek a közlekedési problémák a gazdaság átstrukturálódása - a kisvállalkozások növekvő szállítási és mobilitási igénye - és a koncentrált utazási igények csökkenése miatt. Gondot okoz a közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalának finanszírozási okok miatti romlása, a baleseti kockázat és a környezetszenynyezés növekedése.

Olyan városi közlekedésfejlesztési stratégiát kell megfogalmazni, amely határozottabban támaszkodik a közforgalmú közlekedésre az egyéni gépjármű-közlekedéssel szemben, valamint további alternatív közlekedési módok, így a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztését foglalja magában a személyi közlekedés esetében. Figyelmet kell fordítani a kötött pályás közlekedés, illetve az elővárosi közlekedés komplex fejlesztésére.

Az áruszállításnál a citylogisztikai koncepció szerint a csoportos helyváltoztatások, szállítások irányába kell elmozdulni. A városi közlekedéspolitika szabályozóeszközei a díjpolitikai intézkedések, a forgalomszervezési és a jogi szabályozás. További intézkedéseket a létesítmény- és intézményfejlesztés körében javasol a tervezet.

A városi közlekedéspolitikai koncepció megvalósítása a központi kormányzat és önkormányzatok együttműködését feltételezi. Az államnak közvetett szerepe van a városi közlekedésben, de a szabályalkotás, illetve támogató és elvonó rendszerek működtetése révén befolyásolja a városi közlekedéspolitikát. A finanszírozásban a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása, illetve a fogyasztói ár-kiegészítés rendszere kulcsfontosságú.

Indokolt a helyi és helyközi közlekedés ma kialakult éles határait megszüntetni. A helyi jellegű közlekedés ellátását - a közigazgatási reformmal összefüggésben - nem a városok közigazgatási, hanem tényleges vonzáskörzeti határaihoz szükséges igazítani. Gazdasági, forgalomszervezési és szolgáltatási okokból a jelenlegi, önálló városi és környéki járatszervezésről célszerű áttérni az Európai Unióban is meghonosult kis távolságú helyi rendszerre. E rendszer a jelenleginél lényegesen kedvezőbb utaskiszolgálást tesz lehetővé, könnyebben oldja meg a P+R utazás követelményeit, és az utazás költségeinek kialakulását egységesen, teljesítményarányosan határozza meg.