Itt a lista a munkaügyi központok jogutódjairól

     A regionális kirendeltségek általában a korábbi megyei munkaügyi központok, a helyi ügyfélszolgálatok pedig a korábbi kirendeltségek épületét használják.

    Volt néhány olyan nagy terület a megyei szisztéma idején is, amelyhez nem volt elegendő egy megyei munkaügyi központ, most az átszervezésnél itt a képviseletet kiegészítették további regionális kirendeltségekkel. Így összességében a korábbi 20 megyei - fővárosi - munkaügyi központ helyett 24 regionális kirendeltség fogja össze, intézi a régió könyvelési, pénzügyi, adminisztrációs feladatait, irányítja az ügyfélszolgálatok szakmai munkáját, sőt a tervek szerint a közeljövőben még gyarapodik is számuk.

    A korábbi 174 helyi munkaügyi kirendeltség tehát ügyfélszolgálatként működik tovább. A cél, hogy valamennyi kistérségben elérhessenek egy-egy ilyen ügyfélszolgálatot az álláskeresők, a munkáltatók.

    A munkaügyi intézményrendszer korábban is foglalkozott rehabilitációs feladatokkal, most a regionális központok, a regionális kirendeltségek és a helyi ügyfélszolgálatok egyik alapfeladata lesz a szociális és rehabilitációs ügyek intézése is.

    A megyei munkaügyi tanácsok is megszűntek, helyettük regionális szintű munkaügyi tanácsok alakulnak a napokban. Újdonság, hogy az önkormányzati oldalon egy-egy személyt a regionális területfejlesztési tanácsok delegálnak.

    A főigazgató elmondta: az országos szakmai irányító intézmény, új nevén a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egyik alapfeladata szintén a szociális és rehabilitációs tevékenység. Ennek érdekében egy új főigazgatóságot hoztak létre az intézménynél.

    Az új feladatok ellenére az intézményrendszer létszáma a helyi szinttől az országosig lényegében nem változott. A többletlétszámot a korábban a foglalkoztatási területen dolgozók átirányításával, vagy az ottani leépítések létszámkeretét felhasználva biztosították.

    Régebben valamennyi helyi munkaügyi kirendeltség foglalkozott az adott körzet álláskeresőinek fizetett járadékok, támogatások jóváhagyásával, könyvelésével, az egyéb adminisztratív ügyekkel. Ez megváltozott, most már csak régiónként a 3-4 regionális kirendeltség foglalkozik ezekkel a feladatokkal. A helyi ügyfélszolgálatok munkatársai e feladatoktól mentesülve munkaidejük egészében az álláskeresők elhelyezkedését segíthetik.

    Az eddigi húsz - fővárosi, megyei - munkaügyi központ helyett tehát a hét regionális központ fogja össze a régiók munkaügyi, szociális és rehabilitációs feladatait, irányítja a regionális kirendeltségek és helyi ügyfélszolgálatok szakmai munkáját.

A lista a következő oldalon található  

 Az új regionális központok a következők: a Fővárosi Munkaügyi Központ és a Pest Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, székhelye: Budapest.

    A Fejér-, a Komárom-Esztergom és a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, székhelye: Székesfehérvár.

    A Győr-Moson-Sopron, a Vas és a Zala Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, székhelye: Szombathely.

    A Baranya-, a Somogy- és a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, székhelye: Pécs.

    A Borsod-Abaúj-Zemplén-, a Heves- és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ jogutódja az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, székhelye: Miskolc.

    A Hajdú-Bihar-, a Szabolcs-Szatmár-Bereg- és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ jogutódja az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, székhelye: Nyíregyháza.

    A Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Dél-alföldi Regionális munkaügyi Központ, székhelye: Békéscsaba - ismertette a főigazgató. (MTI)

-->