„A felsőoktatás költséges dolog és az állam az adófizetők pénzéből finanszírozza, ezért jogos, hogy az állam szigorúbban szabályozza az eddigieknél a felsőoktatást” – magyarázta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a kormány egyik célja, hogy egyértelmű legyen a különbség a főiskolák és az egyetemek között. „Kezd összemosódni a kettő. Vannak egyetemek főiskolai karokkal és léteznek főiskolák egyetemi szakokkal, ideje rendet teremteni ebben a káoszban. A főiskola a gyakorlati életre képez szakembereket, az egyetem pedig az értelmiségi utánpótlás kérdését oldja meg” – hangsúlyozta.
A felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező és legfeljebb három intézménybe lehetne jelentkezni. Az új törvény visszahozná a buktatást, vagyis egy hallgató egy tantárgyat maximum csak két alkalommal vehetne fel és a szemeszterek végén két alkalommal tehetne vizsgát belőle, ha ezt mégsem tudja teljesíteni, elbocsátják a felsőoktatási rendszerből. „Egyikünknek sem érdeke, hogy a jövőnkben olyan orvosok, mérnökök, pszichológusok és közgazdászok lássanak el bennünket, vagy irányítsák ezt az országot, akik egyetemista éveik alatt ötször- tízszer nekirugaszkodtak egy-egy vizsgának” – indokolta a szigorítást Hoffmann Rózsa.
Tanulságos példa: a Debreceni Egyetemen évente 1500 hallgató csúsztatja tanulmányait, mert nem sikerül a vizsgája. Így 2-3 évvel később végez, mint kellene.
Megszűntetik a balliberális kormányok által 2005-ben létrehozott gazdasági tanácsokat, felülvizsgálják a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási bolognai rendszert és jövőre már új szabályok szerint osztják a pénzt. A vitára bocsátott koncepció gátat szabna az egyetemek mennyiségi törekvéseinek: az állami támogatásnak az eddigi 25 helyett már csak 15 százaléka függene attól, hány hallgatója van. Ellenben a konkrét feladatok ellátásához kötött pénz aránya 50-ről 70 százalékra nőne. Tandíj pedig természetesen nem lesz. Felsőoktatási intézmények bezárását eredményezheti, hogy az oktatók kétharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még nem alakította ki álláspontját a javaslatról, arról a jövő héten adnak tájékoztatást. Furcsa lenne azonban, ha egyetértenének a vizsgaalkalmak számának drasztikus csökkentésével. Korábban pedig azért harcoltak, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat kialakításánál, valamint a vezetői kinevezéseknél megmaradjon az egyetértési joguk a véleményezési lehetőség helyett. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé, így az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg.
Diplomásból sosem elég?
Az MSZP szerint a hallgatói normatíva csökkenése azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel. „Ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. A szakképzési rendszert is úgy alakították ki, hogy kevesebben tudnak bejutni” – hangsúlyozta Hiller István, volt oktatási miniszter. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg.
