Sírjaik hol domborulnak?

Egyesek szerint Szibériába hurcolták, mások szerint megsebesült, és Magyarország területén halt meg, sőt olyan teória is keringett, hogy élve temették el a Küküllő partján. Alighanem sokan emlékeznek arra is, amikor 1989-ben, az akkor „kazánkirálynak” nevezett Morvai Ferenc bejelentette, megtalálta Petőfi sírját Barguzinban. Sőt, később a kiásott csontokat kicsempészték a Szovjetunióból, és „biztos helyre” vitték. A lelet valódiságát a Magyar Tudományos Akadémia által őrzött Petőfi-hajtincsekből akarták bizonyítani, ám az Akadémia a vizsgálatokhoz nem járult hozzá. Amerikai kutatók ugyanis már meg-állapították, hogy a barguzini lelet egy nőtől származik.

Új fejezet nyílhat a Petőfi-kutatásban miután október végén egy fiatal irodalmár, Szűcs Gábor megjelentette a Petőfi halála című könyvét. Ebben a jelenleg egyetemista Petőfi-kutató többek között arra mutat rá, hogy megfelelő forráskritikával meg lehet jelölni, körülbelül hol lehet eltemetve a költő: a fehéregyházi (és nem segesvári) csata helyszínétől nem messze, „egy öreg ágyúlövésnyire”.

Az alig nyolcvanoldalas könyv szisztematikusan mutatja be az 1849. július 31-én történteket. Az olvasó megismerheti a fehéregyházi csata lefolyását, azt, mit tett, merre járt Petőfi a halála napján, a csapatmozgásokat, milyen elméletek láttak napvilágot, valamint milyen testi jellemzők alapján lehetne felismerni a költő csontjait. Külön fejezetet kapott az indoklás, miért kell megtalálni a holttestet, és persze az is, hogy merre kellene keresni. „Azt szeretném, ha eloszlanának a halálával kapcsolatos tévképzetek, mert még mindig sok olyan tudományosnak láttatott állítás kering, amelyeket semmilyen forrás nem igazol” – fogalmazott Szűcs Gábor.

„Szemet szúrt, hogy az egyik legfontosabbnak tartott tanú, az osztrák Heydte ezredes jelentései ellentmondanak egymásnak. Az is felmerült, láthatta-e egyáltalán Petőfit, illetve felismerte-e volna a költőt” – idézte fel a könyv születését a kutató. A Petőfi Sándor halála körüli bizonytalanságnak számos oka van, ezek közül az egyik, hogy a költőn kívül még egy Petőfi nevű honvéd is részt vett a csatában. „Ezzel magyarázható, miért látták egyszerre több helyen is” – tette hozzá a kutató, aki végül az addig marginálisan kezelt tanúvallomásokat, köztük bizonyos Kurka Mihály 48-as honvédhuszárét komolyan vette. „Valószínűleg ő volt az, aki utoljára látta élve a költőt” – jegyzete meg.

A helyszín azonosításában segítette, hogy ő nem Petőfiből, a költőből indult ki, hanem a csatából; rekonstruálta az eseményeket, a vonulási útvonalakat, valamint kizárta azokat a tanúvallomásokat, amelyek egyértelműen hamisnak bizonyultak. A hadmozdulatok elemzése során az is világossá vált, hogy nem dzsidával, hanem karddal oltották ki a menekülő költő életét.

A nagy kérdés, mi lesz ezután, hogyan fogadja a szakma a kutató kötetét. Szűcs Gábort a tanulmány megjelenése után már megkeresték egy expedíció ötletével, de erről konkrétumot még nem tudott mondani. „Kellene egy bizottság, amelyben helyet kap hadtörténész, régész, antropológus, irodalomtörténész is. Szükség lesz továbbá munkásokra, hiszen a csontokat nem szabad gépekkel megsérteni” – mondta a kutató, megjegyezve, hogy a teljes költséget nem tudja megbecsülni, de egy hasonló méretű terület magnetométeres földradaros felmérése 1,5–2 millió forintba került két évvel ezelőtt.

Arra a kérdésre, hogy vajon miért a legvalószínűtlenebb, a barguzini legenda élt a legtovább, Szűcs Gábor felidézte, hogy Petőfi barátai, például Jókai Mór és Arany János is sokáig reménykedett abban, hogy a költő életben van. „Az első hírek is arról szóltak, hogy Petőfi elveszett a csatában. Mint írták: ez elképzelhetetlen, el sem hiszszük. A Haynau- és a Bach-elnyomás miatt Petőfit említeni sem nagyon lehetett. Jókai például hét évvel a csata után merte kimondani, hogy valószínűleg meghalt” – tette hozzá. A Szibériával kapcsolatos első elméletek már az 1860-as években megszülettek, de akkor még ugyanilyen erősen élt az a remény is, hogy Petőfi valahol bujkál, bújtatják „Bizonyosat senki nem tudott. Aztán jelentkeztek szemtanúk, egymásnak ellentmondó történetekkel, amelyekből újabb legendák sarjadtak ki” – mondta.

Az új tárlat a költő személyiségét helyezi a középpontba. A földön egy világító piros vonal jelzi a kronológiát, valamint azokat a „vargabetűket”, amelyeket Petőfi Sándor a sikeres beérkezésig megtett: színészi, katonai ambícióit, a sikertelen szabadszállási képviselő-választást.

A kiállítás a fiatalabb korosztályt szólítja meg, van hologramos vetítés, amelyben egy a Pilvax kávéházban zajló jelenet elevenedik meg. Újdonság az is, hogy kifejezetten okostelefonokra fejlesztették ki a kiállítás kalauzát, a telepíthető alkalmazás részben a tárlat katalógusa. A telefonon magyarázó szövegeket lehet meghallgatni, de ezenkívül a Petőfi-versekhez kapcsolódó társművészeti alkotások (filmek, zenék, képzőművészeti alkotások) is elérhetők. A virtuális világhoz kapcsolódik Petőfi Sándor digitális lábnyoma is – ezt a youtube.com elnevezésű videomegosztó alapján állították össze. „Ezáltal kirajzolódik, milyennek látjuk ma Petőfit” – mondta Kalla Zsuzsa kurátor

Mézes Gergely Újraértelmezi a költő életművét a PIM ősszel megnyílt kiállítása Nagyobb alapterületen és új nézőpontból foglalkozik a Petőfi-életművel a Petőfi Irodalmi Múzeum felújított tárlata, amely a 2000-ben készült kiállítást váltotta. A tárlat kurátora az MTI-nek elmondta: egyértelműen kijelenthető, hogy másként látja ma a szakma Petőfi pályáját.

Az új tárlat a költő személyiségét helyezi a középpontba. A földön egy világító piros vonal jelzi a kronológiát, valamint azokat a „vargabetűket”, amelyeket Petőfi Sándor a sikeres beérkezésig megtett: színészi, katonai ambícióit, a sikertelen szabadszállási képviselő-választást.

A kiállítás a fiatalabb korosztályt szólítja meg, van hologramos vetítés, amelyben egy a Pilvax kávéházban zajló jelenet elevenedik meg. Újdonság az is, hogy kifejezetten okostelefonokra fejlesztették ki a kiállítás kalauzát, a telepíthető alkalmazás részben a tárlat katalógusa. A telefonon magyarázó szövegeket lehet meghallgatni, de ezenkívül a Petőfi-versekhez kapcsolódó társművészeti alkotások (filmek, zenék, képzőművészeti alkotások) is elérhetők. A virtuális világhoz kapcsolódik Petőfi Sándor digitális lábnyoma is – ezt a youtube.com elnevezésű videomegosztó alapján állították össze. „Ezáltal kirajzolódik, milyennek látjuk ma Petőfit” – mondta Kalla Zsuzsa kurátor A kutató a csatából indult ki, és kizárta a hamisnak tűnő vallomásokat.-->