Spanyolország: akik sertéshússal és gyümölccsel terítik Európát

A világ nagy mezőgazdaságait bemutató sorozatunk végén visszatérünk Európába, és Spanyolországot mutatjuk be. De miért pont a spanyolokat? Ha valaki a boltok polcait nézi bárhol Európában, akkor nagy mennyiségű spanyol terméket fog találni a zöldség-gyümölcs részlegnél és a húspultoknál egyaránt. Nem véletlenül, hiszen mindkét termékkörben Spanyolország az EU legnagyobb termelője, eredményességét azonban beárnyékolja a talajok gyors pusztulása és a vízhiány. Óriási fejlődését azonban nemcsak a spanyol vállalkozók alapozták meg, hanem az a több millió vendégmunkás is, akik sokszor pokoli hőségben végzik munkájukat a spanyol ültetvényeken. 

Spanyolország: óriási terület, kitéve az elsivatagosodás veszélyének

Spanyolország az EU második legnagyobb területű országa, egyedül Franciaország előzi meg (hazánknál ötször nagyobb területtel rendelkezik). A mezőgazdasági terület 20 millió hektárt tesz ki, ez az ország teljes területének 40 százaléka. Spanyolország jelentős erdőterülettel is rendelkezik, nagy domborzatú országként pedig gyakori a 15 százalékot meghaladó lejtésű terület. A talajok azonban veszélyben vannak: a spanyol terület több mint kétharmada a száraz és a félszáraz kategóriába tartozik, az elkövetkező ötven évben hárommillió hektár föld válhat sivataggá.

A spanyol mezőgazdasági csoda háttere

Az elmúlt évtizedekben Spanyolország mezőgazdasági termelése folyamatosan emelkedett, ez jelentős részben a külföldi vendégmunkásokon alapult. A bevándorló munkaerő az elmúlt öt évben több mint 1,2 millió fővel nőtt, jellemzően Marokkóból, Romániából és Bulgáriából. Ugyanez igaz egyébként a turizmusra is, amely szintén jelentős ágazat Spanyolországban: tavaly 94 millió látogatót fogadtak, közel kétszer annyit, mint amennyi az ország saját lakossága. A felfutó agrártermelésnek azonban vannak árnyoldalai, hiszen a talaj szervesanyag-tartalmát tekintve Spanyolország az EU-ban a legalacsonyabb értékkel rendelkezik (14,9 gramm per kilogramm, egyharmada az EU-s átlagnak), a talajveszteség pedig évente megközelíti a 4 tonnát (!) hektáronként.

Nagy mennyiségben terítik Európát és Kínát

Spanyolország eredményei kimagaslók európai és világszinten is:

1. a világ legnagyobb olajbogyó- és olívaolaj-termelője,
2. a legnagyobb gyümölcs- és zöldségtermelő ország Európában, az EU teljes gyümölcs- és zöldségtermelésének körülbelül egynegyede Spanyolországban történik,
3. Spanyolország rendelkezik a világ legnagyobb szőlőültetvény-területével, Európa harmadik legnagyobb bor- és szőlőtermelője,
4. a sertéshúst tekintve az EU legnagyobb exportőre 34 milliós állományával, az EU piacán több mint egyharmados részesedéssel, világszinten pedig csak Kína és az Egyesült Államok előzi meg (a legnagyobb felvevőpiaca egyébként maga Kína).

Ha piacvezető, akkor miért importál Észak-Afrikából és Ukrajnából? 

Érdekes módon Spanyolország – óriási kibocsátása ellenére – az egyik legnagyobb európai importőr a fejlődő országokból származó friss gyümölcsök és zöldségek terén. Az import ráadásul 55 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, a legnagyobb arányban Marokkóból. Mi áll e mögött? A válasz nagyon egyszerű: a spanyol nagy cégek kiszervezték a termelésük egy részét Észak-Afrikába, mivel ott már nem kell megfelelni a szigorú EU-s sztenderdeknek, és nyilván a munkaerő is jóval olcsóbb. Ha már a harmadik országokból származó importról van szó, Spanyolország minden lehetőséget kiaknáz, az ottani sertéseket ugyanis nagy mennyiségben takarmányozzák olcsó ukrán gabonával, kukoricából például a legnagyobb európai vásárlónak minősülnek. Az már egy másik kérdés, hogy erről mennyi információ jut el a fogyasztókhoz.

A víz nagy úr!

Az elemzések szerint a század végére Spanyolország területének 80 százaléka ki lesz téve a sivatagosodás veszélyének. A klímaváltozás hatásait leginkább a mezőgazdaság szenvedheti meg, amely már jelenleg is a vízszükséglet négyötödét emészti fel. Az öntözött területek aránya megközelíti a 3 millió hektárt (Magyarországon ez 150 ezer hektár). Hazánkkal ellentétben – ahol több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik hozzánk – Spanyolországban valós konfliktus van a lakossági vízigény és a mezőgazdasági felhasználás között. Ez rányomta a bélyegét a gazdatársadalomra is: az elmúlt három évtizedben ugyanis közel felére csökkent a gazdák száma (jelenleg 900 ezer termelő dolgozik az ágazatban). 

Azért vannak előremutató kezdeményezések is, például a vertikális kertészetek aránya rohamosan nő, és Spanyolország az ökológiai gazdálkodás terén is vezető szerepet tölt be közel 2 millió hektárral.

Óriási felfutása van tehát a spanyol mezőgazdaságnak, de mint láttuk, ennek vannak árnyoldalai.

Sorozatunk záró részében a lengyel mezőgazdasági „csodát” és az mögötte álló okokat mutatjuk majd be.