Mi történik, ha az ember növényi alapú étrendre vált?

Egyre több ember próbál magának választ adni arra a kérdésre, hogy mi történik, ha növényi alapú étrendre vált, ugyanis egyre többen csökkentik vagy hagyják el az étrendjükből a húst és más állati eredetű termékeket. Motivációik az állatjóléttel és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmaktól kezdve az egészségi állapotuk javításának reményéig terjednek – írja honlapján a Coplant tanulmányát bemutató Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A kutatók szerint elmondható, hogy bár a növényi alapú táplálkozás felé való elmozdulás egyre nagyobb lendületet vesz a lakosság körében, azonban ezen étrend mellett kitartani nem mindig könnyű. Sokan végül visszatérnek korábbi étrendjükhöz, gyakran azért, mert az egészséges, kiegyensúlyozott növényi alapú életmód fenntartása megfelelő tervezés és táplálékkiegészítők fogyasztása nélkül kihívást jelenthet, egyes esetekben pedig a táplálkozási hiányosságok egészségügyi problémákhoz vezethetnek, különösen, ha olyan kulcsfontosságú tápanyagok, mint a B12-vitamin vagy a jód megfelelő mértékű bevitelének fontosságát figyelmen kívül hagyják. Németország eddigi legnagyobb táplálkozástudományi kutatása, a Coplant tanulmány (Cohort on Plant-Based Diets) most arra vállalkozik, hogy részletesen feltárja, mi történik akkor, amikor az emberek növényi alapú étrendre váltanak, és hogy ezen döntés hogyan befolyásolja az idő múlásával egészségüket.

Növényi alapú étrend: hiányozhatnak létfontosságú tápanyagok

A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) „Risiko” című tudományos podcastjának legújabb epizódjában Cornelia Weikert professzor, a BfR táplálkozástudományra és közegészségügyre szakosodott, elismert kutatója hangsúlyozza, hogy a hús elhagyása önmagában nem vezet automatikusan egészségesebb étrendhez. Elmagyarázza, hogy a növényi alapú táplálkozás is lehet kiegyensúlyozatlan, különösen akkor, ha túlnyomórészt olyan ételekre támaszkodik, amelyek ugyan cukorban, sóban vagy zsírban gazdagok, de kevés létfontosságú tápanyagot, például a vitaminokat és nyomelemeket tartalmaznak.

A hús és a hal számos létfontosságú tápanyag gazdag forrása, így ezek elhagyása növelheti a hiányállapotok kialakulásának kockázatát. 

Emiatt a vegetáriánus vagy vegán étrendet követő egyéneknek különösen ügyelniük kell a kiegyensúlyozott étrend fenntartására, és fontolóra kell venniük a táplálékkiegészítőknek az étrendjükbe való beiktatását.

Nagy – és sok tekintetben megválaszolatlan – kérdés viszont az, hogy a növényi alapú táplálkozás valójában hogyan befolyásolja a hosszú távú egészséget? A BfR kutatása megállapította, hogy a vegán étrendet követő egyének jódszintje alacsony, amely ásványi anyag nélkülözhetetlen a növekedéshez, a csontfejlődéshez és az agyműködéshez. A csontok egészségével kapcsolatos pontszámaik is alacsonyabbak voltak. Érdekes módon a B12-hiány jelenleg gyakoribb a vegetáriánusok, mint a vegánok körében. 

„Biztató, hogy sokan, akik vegán étrendet követnek, ma már tisztában vannak a megfelelő mennyiségű B12-vitamin bevitelének fontosságával” – mondja Weikert professzor.

A veszélyeztetett csoportoknak, például

• a gyermekeknek,
• a tinédzsereknek,
• a várandós és szoptató nőknek, valamint az időseknek

különösen oda kell figyelniük arra, hogy étrendjük kiegyensúlyozott legyen, és minden tápanyagszükségletüket kielégítsék.

Nyitva marad azonban az a kérdés, hogy a növényi alapú táplálkozás valójában hogyan befolyásolja a hosszú távú egészséget. A vegetáriánus és vegán étrendekkel kapcsolatos, már meglévő tudományos adatok nagy része évtizedekkel ezelőttről, jóval a növényi alapú kolbászok, hamburgerek és készételek térnyerése előtt végzett kutatásokból származnak. 

Még várni kell az eredményekre

Azóta a vegán húsalternatívák és az ultrafeldolgozott növényi alapú termékek elérhetősége drámaian megnőtt, de azt, hogy ezek az újabb élelmiszerek hosszú távon hogyan befolyásolják az étrend minőségét és az egészséget, még nem tárták fel alaposan.

A Coplant tanulmány pedig éppen ezt vizsgálja. A kutatók mintegy 6000, Németország és Ausztria területén élő, 18 és 69 év közötti felnőtt személytől gyűjtenek adatokat a táplálkozásukról, az életmódjukról és az egészségi állapotukról, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolják a különböző étkezési szokások – vegán, vegetáriánus, peszkateriánus (halat, tejtermékeket és tojást tartalmazó, de húst nem tartalmazó étrend) és vegyes étrend – az egészséget. A résztvevőknek legalább egy éve követniük kell a választott étrendet, és a kutatók legalább 20 évig tervezik nyomon követni őket. A cél az, hogy részletes adatokat gyűjtsenek nemcsak a táplálkozásról, hanem 

• az életmódról, 
• a testalkatról, 
• a csontok egészségéről, 
• az anyagcsere-mutatókról, de még 
• a környezeti szennyeződésekről is.

A résztvevők egy alkalmazással nyomon követik a napi táplálékbevitelt, beleértve a piacon ma már kapható, modern, növényi alapú és húspótló termékek egyre szélesedő választékát is. A várandós vagy szoptató nők is részt vehetnek a kutatásban és 

Ez az új tanulmány naprakész, tudományosan megalapozott ismereteket fog nyújtani, amelyek segítenek majd a jövőbeli étrendi irányelvek és közegészségügyi ajánlások kialakításában, továbbá jelentősen befolyásolni fogja a kutatás, hogy az elkövetkező években milyen mértékben sikerül feltárni és megérteni az élelmiszerek, az egészség és a fenntarthatóság közötti kapcsolatot.