Elévülésre játszhatnak a bűnözők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKi adhatta a tippet? – ezt a kérdést fogalmazta meg több a Világgazdaság által megkérdezett műgyűjtő a márciusban nagy sajtóvisszhangot kiváltott budapesti festménylopás kapcsán. Mint ismeretes, Csontváry Kosztka Tivadar korábban 230 millió forintos áron elárverezett képét, A szerelmesek találkozását több más műalkotással együtt egy budai műgyűjtő otthonából vitték el ismeretlen tettesek.
A kérdés jogos, hiszen a magas piaci értékű klasszikus festmények tulajdonosai kevés kivétellel – ilyen például a Kogart alapítója, Kovács Gábor vagy Pákh Imre Munkácsy-gyűjtő – rejtőzködnek a szűkebb-tágabb nyilvánosság elől. Az iparművészeti (különösen az ötvös-) tárgyak tulajdonosai is óvatosak, és legfeljebb a kortárs művészet gyűjtői keresik a nyilvánosságot. Ők is figyelnek azonban arra, hogy ha a kortársak mellett nagyobb piaci értékű klasszikus művekkel is rendelkeznek, akkor azokat sokkal zártabban, egyfajta családi ezüstként kezeljék.
A titkolózás ellenére számos helyről lehet információt szerezni. A műkereskedői vagy még inkább a vagyonvédelmi berendezésekről is tájékoztató biztosítói adatbázisok az adott cégek minden óvatossága ellenére is kockázatforrást jelenthetnek. Ettől függetlenül az ellopott művészeti alkotások jelentős részét nem kifejezetten műkincstolvajok nézik ki maguknak, hanem egy-egy gazdag zsákmányt ígérő villa vagy luxuslakás kirablása során kerülnek egyéb ingóságokkal együtt a bűnözők kezére.
Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műtárgy-felügyeleti Irodájának vezetője szerint a hazai műtárgylopások során az elkövetők egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak, ugyanakkor az erőszakos elkövetés is mind gyakoribb. A bűnözők óvatossága jelentős részben a techológiai fejlődéssel függ össze. Egy évtizeddel ezelőtt még nem voltak elérhetők az aukciós katalógusok az interneten, és a KÖH lopott műtárgyakat tartalmazó adatbázisa is csak 2004 után épült ki fokozatosan. Ma már szerencsére a kereskedők is rutinszerűen ellenőrzik a hozzájuk kerülő tárgyakat a hivatal ingyenesen elérhető adatbázisában. Éppen ezért megfigyelhető az, hogy a bűnözők az ilyen típusú bűncselekmények többéves elévülési idejére tekintettel hosszabb ideig „pihentetik” a zsákmányt, főleg, ha jól ismert festményről van szó – mondja Buzinkay, aki a Csontváry-kép esetében is ezt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A másik tendencia az, hogy egyre több esetben alkalmaznak erőszakot az elkövetők; egy esetben például az erkélyen tartózkodó tulajdonost leütve jutottak be a lakásba és akasztottak le a falról néhány festményt.
Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint évente legalább ezer olyan lopás történik, amely során kulturális javak (is) eltűnnek. Sokszor azonban a tulajdonos elmondása és a rendelkezésre álló egyéb információk alapján nehéz eldönteni, hogy valóban művészeti (és műkereskedelmi) értékkel bíró tárgyakról van-e szó, vagy például a család által „régi festményként” ismert, megsárgult nyomatról. Mindenesetre az az évi százötven-kétszáz eset, amely bekerül a KÖH lopott műtárgyakat tartalmazó adatbázisába, biztosan műtárgyakkal kapcsolatos. Ezek hatvan-hetven százaléka festmény, de ez nem ad pontos képet a helyzetről, ugyanis az – egyedileg általában nem azonosítható – ezüsttárgyak és más iparművészeti alkotások jelentős részét nem tudják felvenni az adatbázisba.
Ezzel együtt a festmények – viszonylag magas értékük miatt – kedveltek a bűnözők körében, ám azonosíthatóságuk okán itt a lebukás veszélye is nagyobb. Míg a modern magyar festmények ára itthon a legmagasabb, a régi külföldi alkotások elrablói sokszor azonnal külföldre viszik az árut. Akad azonban ellenpélda is. 2008 áprilisában Kispestről ellopták egy 16. század végi lombardiai festő A keresztvivő Krisztus két pribékkel című védett festményét, amelyet egy évvel később Magyarországon találtak meg a rendőrök.
Műkincslopások Magyarországon
- kulturális javakat is érintő lopások száma: évente nagyjából ezer- ebből egyértelműen művészeti alkotásokat érint: évente 150-200
- ebből védett művészeti alkotásokat érint: 10-15 százalék
- lopottként nyilvántartott védett művészeti alkotások száma: nagyjából ezer
Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Takács Gábor Műkincslopások Magyarországon - kulturális javakat is érintő lopások száma: évente nagyjából ezer
- ebből egyértelműen művészeti alkotásokat érint: évente 150-200
- ebből védett művészeti alkotásokat érint: 10-15 százalék
- lopottként nyilvántartott védett művészeti alkotások száma: nagyjából ezer
Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal-->
