Bíróság helyezte vissza állásukba a kényszernyugdíjba küldött bírákat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMunkaügyi perek sora várható azután, hogy a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság két, év elején kényszernyugdíjazott bírót is visszahelyezett tegnap tisztségébe. Mert bár a precedensjogot a magyar ítélkezési gyakorlat nem ismeri, a mostani döntés iránymutató lehet a hasonló ügyekben – nyilatkozta a Világgazdaságnak egy munkajogi szakértő.
Azzal kapcsolatban, hogy mikor várható döntés, illetve jogszabály a többi korhatárt betöltött állami alkalmazott kötelező nyugdíjba vonulásáról, a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy tájékoztatta lapunkat: „Az ügyben jelenleg is szakértői szintű egyeztetések, modellezések folynak, az érintett szervezetek hatásszámításokat végeznek.”
Mint arról lapunk is beszámolt: ez év január 1-jén lépett hatályba a jogszabály, mely a bírák kötelező felmentését a korábbi 70 éves korról az irányadó nyugdíjkorhatárra, jelenleg 62 évre szállította le. A rendelkezést július közepén visszamenőleges hatállyal eltörölte az Alkotmánybíróság, mert az – megítélése szerint – formai és tartalmi szempontból is sértette a bírói függetlenség alkotmányos követelményét.
A bírók ezt követően Áder János köztársasági elnöktől várták, hogy visszahelyezi őket tisztségükbe, ám az államfő közölte: erre nincs alkotmányos lehetősége. Az AB határozata egyébként egyértelművé teszi, hogy „a felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva”. Ezt a patthelyzetet oldhatják fel a munkaügyi bíróságok.
A bírák kényszernyugdíjazásához hasonló ügy a kórház- és klinikaigazgatók nyugdíjba küldése is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: az állami alkamazottak kötelező nyugdíjba vonulásával az állam mintegy 20 milliárd forintos megtakarítással számol.
