Milliárdokat hoznának

A hazai orvosegyetemek és az egyetemi városok bevételei szempontjából is meghatározóak a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók, akik a legóvatosabb becslések szerint is tízmilliárdos nagyságrendben költenek hazánkban. Az egészségügyi felsőoktatás fejlesztéséről szóló tanulmány 2011-ben jelentős exportágazatként aposztrofálta Magyarország felsőoktatását. A négy hazai orvosegyetemen jelenleg mintegy 7500 külföldi hallgató tanul a világ minden tájáról. Ők évente átlagosan 15–18 ezer dollár tandíjat fizetnek, ami 220 forintos árfolyammal számolva 3,3–4 millió forintos hallgatónkénti, vagyis összesen 24,7–30 milliárd forint összbevételt jelent évente.

Régebbi tanulmányok, illetve óvatos becslések szerint a Debrecenben tanuló külföldi orvostanhallgatók – 1500 dolláros hallgatónkénti átlagos havi költést feltételezve és azt az itt töltött tíz hónapra vetítve – 34 ezer dolláros, tehát 7,5 milliárd forintos „turisztikai” bevételt hoznak a városnak – mondta a Világgazdaságnak Jenei Attila, az Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanuló külföldi körében végzett kutatás is milliárdos költést igazol. Az orvoskar megbízásából a Fact Intézet által készített felmérés szerint az ott tanuló 1600 külföldi hallgató az évi hárommilliárd forintos tandíjon felül 3,8 és 4,1 milliárd forint közötti összeget költ Magyarországon, döntően Pécsett.

A kiadások 45 százalék lakhatási, 17 százaléka étkezési jellegű, de a fiatalok sokat, az összes költés 16 százalékát szórakozásra, illetve élvezeti cikkekre költik – mondta Füzesi Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A debreceni és pécsi felméréseket, illetve becsléseket alapul véve az egészségügyi felsőoktatás az angolul és németül folyó orvos-, fogorvos-, gyógyszerész-, gyógytornász-, biológus-, biotechnikus-képzésnek köszönhetően legalább a tandíjbevétellel azonos, vagyis 25–30 milliárd forintos pluszbevételt hoz Magyarország számára. A többszörös túljelentkezések alapján ez akár ennek többszöröse is lehetne, csakhogy ez az orvosegyetemek jelenlegi infrastruktúrájával és oktatói létszámával felelőtlenség lenne – mondta lapunknak a pécsi orvoskar dékánja. Miseta Attila szerint főként a 40–50 éves oktatók elvándorlása miatt már most gondot okoz az oktatás színvonalának megőrzése.

Pedig, amint arról Decsi Tamás, a Pécsi Klinikai Központ főigazgatója egy konferencián beszélt, az oktatási normatíva folyamatos csökkenése miatt óriási jelentőségű az idegen nyelvű képzésből származó bevétel. Pécsett döntően ennek köszönhetően nőttek a korábbi két milliárdról négy milliárd fölé az egyetem saját bevételei. Vagyis a külföldiektől származó tandíjbevétel nagyban hozzájárul a magyar nyelvű orvosképzéshez is.

A kormány által létrehozott Stipendium Hungaricum keretében – a keleti nyitás politikájának megfelelően – az állam kétoldalú tárgyalásokat folytat az Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége tagállamaival, Kínával, Japánnal, illetve számos közép-ázsiai országgal. Ezen túl a közel-keleti és latin-amerikai partnerek bekapcsolódásáról is tárgyal a kormány – közölték lapunkkal az EMMI-nél.

A kormány által létrehozott Stipendium Hungaricum keretében – a keleti nyitás politikájának megfelelően – az állam kétoldalú tárgyalásokat folytat az Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége tagállamaival, Kínával, Japánnal, illetve számos közép-ázsiai országgal. Ezen túl a közel-keleti és latin-amerikai partnerek bekapcsolódásáról is tárgyal a kormány – közölték lapunkkal az EMMI-nél. -->