A nyitás fellendíti Kuba gazdaságát
"Az elmúlt fél évben Kuba semmilyen módon nem támogatta a nemzetközi terrorizmust, és biztosítottak arról, hogy a jövőben sem fogja." - indokolta az elnök a kongresszusnak.
A lépést Kubában is üdvözölték, hiszen a vezetés jó ideje nehezményezte, hogy miközben Irak lekerült a listáról, Kuba változatlanul szerepel rajta olyan országok társaságában, mint Irán, Szudán és Szíria. Világos, hogy Kuba politikai okokból tagja a "klubnak", ám ez a kedvezőtlen besorolás jó néhány gyakorlati hátránnyal jár: a washingtoni kubai képviselet nem nyithatott bankszámlát az USA-ban, és egyetlen amerikai pénzintézet sem szívesen állt szóba vele.
A kedvező fordulat után máris több amerikai cég kacsintgat Kuba felé, köztük mezőgazdasági és távközlési vállalatok (bár becslések szerint internet-hozzáférése továbbra is csak a lakosság kevesebb, mint öt százalékának van). Sokan örültek a nyitásnak a helyiek közül is, egy márciusi közvélemény-kutatás szerint az emberek a fellendülő kapcsolatoktól több gyógyszertárat, szupermarketet várnak, és azt, hogy végre a takarékszámlát nyithassanak.
Ám a szakértők szerint nem az átlagemberek, hanem a lakosság kb. 10-15-át kitevő magánvállalkozói rétege, a főleg vendéglátásból és turizmusból élők érzékelhetik majd a változásokat. A The New Yorker szerint tavaly december óta háromszor annyi turista utazott Kubába, mint 2014-ben, akiknek többsége még az előtt akarja látni a szigetországot, még mielőtt az "teljesen megváltozna".
Márpedig erre minden esély megvan Geoff Thale, a Washingtoni Latin-amerikai Iroda emberi jogi szervezet programigazgatója szerint, aki a Népszabadságnak elmondta, hogy a gazdasági fellendülés következtében növekszik az információ-hozzáférés, ami öt éven belül az ország politikai rendszerére is döntő befolyással lehet.
