Tavaly összesen 5245 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek a kormányhivatalok, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, 12,3 százalékkal többet az előző évinél – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elemzéséből, amelyben egyúttal azt is valószínűsítik, hogy nem valódi növekedésről van szó, hanem arról, hogy pontosabb lett az adatbázis.
A trendet jobban mutatja, hogy tavaly év végén összesen 7366 munkavállalási engedély volt érvényben: korábban ezeknek a száma valamivel 20 ezer alatt mozgott, 2014-ben csökkent először, és a folyamat azóta is tart. (A 10,5 milliós Csehországban több mint 400 ezer külföldi rendelkezik munkavállalási engedéllyel, ám a munkaadói szervezetek szerint még így is komoly munkaerőhiány van az országban.)
Az elemzés szerint nagyjából ugyanazokból az országokból érkeztek tavaly nagyobb számban, mint egy évvel korábban, de azért van némi változás is. Például jelentősen nőtt a beáramlás a magyar munkaerőpiacra a szomszédos, de nem uniós országokból, számos, korábban jelentős munkaerőt nyújtó – Európán kívüli – ország esetében viszont csökkent.
Közel duplájára nőtt a szerb állampolgároknak kibocsátott engedélyek száma, 80,5 százalékkal többet adtak ki indiai munkavállalók részére, de az ukrán, japán, vietnami és bosnyák állampolgárok száma is több mint 30 százalékkal nőtt 2014-hez viszonyítva. A korábbiakhoz képest jelentősen, 43,6 csökkent a kínai foglalkoztatottak száma 2015-ben, bár a nekik kibocsátott munkavállalási engedélyek alapján még így is a harmadik legnépesebb csoport a külföldi foglalkoztatottak között.
Emellett a munkáltatók 11 279 olyan külföldi munkavállalót jelentettek be 2015-ben – 90 százalékban uniós állampolgárt –, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeztek, ezért engedély nélkül dolgozhatnak nálunk. Bár ez a szám 27,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest, messze alatta marad a 2005-ös és a 2009-es csúcsnak, amikor több mint 18 ezren jöttek hozzánk dolgozni.
A külföldi munkavállalás földrajzi és ágazati megoszlása egyaránt azt mutatja, hogy a vendégmunkások többsége oda áramlik, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány. Így nem meglepő módon a legtöbb munkavállalási kérelmet és engedélyt tavaly a fővárosban és a Közép-Magyarország régióban regisztrálták. Az engedélyek döntő többségét a feldolgozóipar (27,4 százalék), az informatika és kommunikáció (14,4 százalék), valamint a (9,2 százalék) területén adták ki, vagyis a KSH adatai szerint is a legnagyobb munakerőhiánnyal küszködő szektorokban. Ez a három ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok 51 százalékát.
