A piacokat egyszerűen nem érdekli – így reagált a CNN-nek egy Wall Street-i bróker a döntés után. Ezt bizonyítják a számok is, hiszen a főbb amerikai tőzsdeindexek vegyes kezdés után rekordokat döntögető eredményeket értek el pénteken. Az olajár viszont akkor még csökkent, mivel Trump döntése nyomán valószínűleg növekszik majd a kútfúrások száma Észak-Amerikában.
Trump az amerikai népet megterhelő magas költségekkel és a gazdaság védelmével indokolta a párizsi klímavédelmi egyezményből való kilépést, de hangsúlyozta: kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a visszalépés feltételeiről vagy a megállapodás teljes újratárgyalásáról. Ami az utóbbit illeti, arra semmi esély. („Az USA nélkül, de amerikai cégekkel folytatódik a klímavédelem” című véleménycikkünket az alábbi linken olvashatja el ). Egyrészt azért, mert nemzetközi egyezményről van szó, amelyet hat évbe telt kidolgozni, és amelyet csaknem 200 ország írt alá. Másrészt, mert a legjelentősebb aláíró államok – például Kína, az tagállamai és Oroszország – közölték, hogy tartják magukat a megállapodáshoz.
Külföldi vezetők sora bírálta az amerikai lépést. Laurent Fabius, a klímaegyezményt tető alá hozó volt francia külügyminiszter szerint Trump „szégyenletes hibát” követett el. „Nem tesz túl boldoggá a gondolat, hogy talán szorosabban fogunk együttműködni Kínával, mint ahogyan az amerikaiakkal tudunk. Ez nem illik a régi világképembe” – nyilatkozta a Politicónak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki „súlyosan elhibázottnak” nevezte Trump döntését. Angela Merkel német kancellár szerint a döntés „rendkívül sajnálatos, és akkor még nagyon visszafogottan fogalmaztam”. Andrej Belouszov orosz elnöki tanácsadó úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül működésképtelen a párizsi klímaegyezmény, de Oroszország tartja magát a megállapodáshoz.
Egyre növekvő ellenállás mutatkozik az Egyesült Államokban is a lépéssel szemben. Barack Obama volt elnök azonnal élesen bírálta a döntést, amellyel a Trump-kormányzat „elutasítja a jövőt”. Al Gore volt amerikai alelnök – Nobel-békedíjas, tekintélyes környezetvédelmi aktivista – az NBC televízióban vasárnap délelőtt leszögezte, hogy nem lehet sikeres gazdaságot építeni a 19. század újrateremtésének ígéretével. Emellett hét állam – Kalifornia, Washington, New York, Massachusetts, Vermont, Connecticut és Rhode Island – kormányzója, valamint több nagyváros polgármestere már bejelentette, hogy tovább dolgozik a klímaegyezmény által kitűzött célok elérésén. A Forbes a lépéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az érintett hét állam adja az ország károsanyag-kibocsátásának majdnem 15 százalékát.
Amerikai vállalatok sora, többek között az Exxon Mobil és a Chevron is jelezte, hogy támogatja a klímaegyezményt, mert az komoly globális üzleti lehetőségeket és technológiacserét jelent. Még korábban, május 10-én harminc nagyvállalat vezetője kérte a Wall Street Journalban megjelent, egész oldalas nyílt levelében Trumpot, hogy ne léptesse ki az országot a klímaegyezményből. Az Európai Unió már közölte is, hogy közvetlenül fog együttműködni amerikai vállalatokkal és kormányzókkal annak érdekében, hogy az Egyesült Államok szövetségi támogatás nélkül is elérje a kitűzött célokat.
Trump döntésének ráadásul aligha lesz munkahelyteremtő, illetve -megőrző hatása, bár a lépést ezzel indokolta. Statisztikák szerint ugyanis már több amerikai dolgozik a napenergia-iparban, mint a szénbányászatban, és a széntermelés fokozása sem jelentene automatikusan munkahelyeket, mivel itt is egyre elterjedtebb az automatizálás. Ellenpélda viszont Kalifornia, amely élen jár a használatában, az állam gazdasága mégis 40 százalékkal gyorsabban nőtt tavaly az ország többi részénél. Az állam szenátusa ráadásul június 1-jén három kulcsfontosságú, a megújuló energia fejlesztését célzó törvényt is elfogadott. Többek között azt, amelyik kötelezővé teszi minden új építésű épületre napenergia-kollektorok felszerelését. A tervezeteket még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
