BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Az USA nélkül, de amerikai cégekkel folytatódik a klímavédelem

Az amerikai gazdaság érdekeinek szem előtt tartásával, ezen belül 2,7 millió amerikai munkahely megóvásával indokolta az ország elnöke, Donald Trump, hogy az USA kivonul a Párizsban 2015 végén született klímamegállapodásból. Nem hatottak rá a nagy amerikai vállalatok vezetői, de még Ferenc pápa érvei sem. „Nem akarjuk, hogy más vezetők, más országok nevessenek rajtunk” – mondta Trump a Financial Times szerint.

A nemzetközi reagálás egyöntetűen elítélő volt, hiszen a párizsi egyezményt sok év előkészítés után sikerült példátlanul sok ország bevonásával tető alá hozni. A dokumentumot már 147 ország ratifikálta. Sokan azért sem értik az elnök döntését, mert a megállapodás kitűzött céljai nem kötelező érvényűek, tehát az országnak maradt volna mozgástere. Igaz, Trump arról is beszélt, hogy bár az USA kilép, de utána újra kívánja kezdeni a klímatárgyalásokat, és köt is új megállapodást, ha úgy látja, hogy az már tisztességes lesz. Mindazonáltal az egyezményt tető alá hozó ENSZ-testület szerint Párizsban történelmi súlyú megállapodás született, amelyet nem lehet csak úgy újratárgyalni.

Abban Trumpnak igaza van, hogy sokba kerül azon folyamatok lassítása, amelyek szakértők szerint nagy szerepet játszanak a klíma változásában. Az is tény, hogy hiába születnek új üzleti lehetőségek, új munkahelyek a kisebb károsanyag-kibocsátású iparágak előtérbe helyezésével, a környezetet jobban terhelő, ezért háttérbe szoruló vagy megszűnő iparágak dolgozói az utcára kerülhetnek. Ugyanakkor ez nemcsak az Egyesült Államokban van így, hanem mindenütt. A klímaegyezmény aláírói ennek tudatában írták alá a dokumentumot. Ezek az áldozatok és magas költségek az árai annak, hogy a mostaninál élhetőbb környezetet hagyjunk utódainkra.

Trump amiatti haragja mögött, hogy „más országok nevetnek rajtunk”, jó eséllyel az a párizsi döntés áll, amely szerint a gazdagabb országok segítik majd a felzárkózókat abban, hogy azok is teljesíthessék a klímavállalásaikat. Amikor pedig összeadják a rászorulók számára szükséges pénzt, a gazdagok között éppen az USA-nak kellene a legmélyebben a zsebébe nyúlnia. Nyilván egyetlen ország sem válik meg örömmel a pénzétől egy másik javára. B terv viszont nincs: a klímavédelem forrásait csak onnan lehet előteremteni, ahol azok vannak. Bár az USA hivatalosan még nem lépett ki a megállapodásból, az Európai Unió és Kína máris arra készül, hogy új „zöldszövetséget” hozzon létre az Egyesült Államok távozásával keletkező űr kitöltésére

Az amerikai elnök bejelentése után Elon Musk, a Tesla társalapítója, valamint Bob Iger, a Disney vezérigazgatója jelezte, hogy kilépnek a Fehér Ház üzleti tanácsából, Jeff Immelt, a GE első embere pedig azt mondta, hogy az iparnak mostantól vezetnie kell a kormányt és nem függenie tőle. Trump azon kijelentésére, hogy „engem a pittsburghi, nem a párizsi polgárok érdekeinek képviseletére választottak meg”, Pittsburgh demokrata polgármestere rögtön közölte, hogy városának vezetése viszont a párizsi egyezmény útmutatásait követi saját polgárai, gazdasága és jövője érdekében.

Trump már a választási kampánya idején felvetette a klímaegyezményből való majdani kivonulást, megkérdőjelezte a klímaváltozásra vonatkozó állítások tudományos voltát. Azt mondta, azt csak a kínaiak találták ki, hogy ártsanak vele az amerikai gazdaságnak.

Az aktuálpolitika és a rövid távú gazdasági érdekek által erősen átitatott kérdésben a zöldek is érvelnek üzleti szempontokkal, de éppen ellentétes következtetésre jutnak, mint az amerikai elnök. A Greenpeace például azt jósolja, hogy a párizsi klímamegállapodásból való kihátrálás gazdasági hátrányokat okozhat az USA gazdaságának. Azzal is érvel, hogy a megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak a fosszilis energiáknál, míg a klímaváltozás következményei nem várt kiadásokkal járnak majd. Ugyanakkor nem áll meg a világ, ha az USA kilép az egyezményből: a globális kibocsátás 87 százaléka így is az egyezmény keretein belül marad.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek