BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Egyre többször kell extrém szárazsággal és esővel is megküzdenie Budapestnek

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is – írta Kis Anna meteorológus kedden közzétett cikkében.

A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon a meteorológus kiemelte: az elmúlt évtizedek adatai és a trendek alapján olyan nyár is lehet a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet. Országos átlagban maradt a változékonyság, bár

a rekord csapadékos és száraz nyarak jellemzően az utóbbi évekből kerültek ki, miközben mind a szárazság, mind az extrém csapadék sok gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben

– tette hozzá.

Jelentős csapadékmennyiségnek számít, ha az egy nap alatt lehullott mennyiség meghaladja a 20, 30 vagy akár a 40 millimétert – ismertette az adatokat, megjegyezve azt is, hogy már 10 milliméternél több eső is problémákat okozhat például a közlekedésben.

Kis Anna kifejtette: az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy

az utolsó 30 évben, az 1991-2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban.

A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt 30 évben ez a száma már elérte a 27-et. Az 1901-1930 és 1961-1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931-1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az 1991-2020-as időszakban viszont már 12 ilyen nap volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 1991 óta is voltak olyan nyarak, amikor egyetlen napon sem volt extrém, azaz 20 millimétert meghaladó eső a fővárosban.

Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Kitért arra is, hogy a potenciális károkozás szempontjából az is fontos, hogy 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálata alapján készült elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013-2017 közötti) évekből kerültek ki. Felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban különösen problémás a nagy csapadékú napok számának gyakoribbá válása és az intenzitás növekedése.

A rengeteg betonfelület vízzáróként viselkedik, így lassítja a víz talajba való szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Ezért is fontos, hogy a városok tervezésekor a kék- és zöld infrastruktúra kerüljön előtérbe, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat – írta a meteorológus, aki példaként említette a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok használatát, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítését.

Kis Anna hangsúlyozta, hogy

nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kis mértékű növekedést mutat a nyári hónapokban.

Az 1901-1930, 1931-1960, 1961-1990 időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991-2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Magyarországon az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő.

2000-ben és 2003-ban 120 milliméter alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 millimétert.

Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit nézve az látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő.

Kis Anna cikkében azt írta: az éghajlati modellszimulációk szerint

Magyarországon a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás.

Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra lehet számítani. Továbbá valószínűleg növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség. Ez – mint kiemelte – összefügg a hőmérsékletemelkedéssel. Tehát a csapadék nagymértékű természetes változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban – jegyezte meg a meteorológus.

Kapcsolódó cikkek